Michigan-tó
| Michigan-tó | |
 | |
| A Michigan-tó látképe a Willis Towerből (Chicago) | |
| Ország(ok) | Amerikai Egyesült Államok |
| Elsődleges források | Lista
|
| Elsődleges lefolyások | Huron-tó |
| Hosszúság | 494 km |
| Szélesség | 190 km |
| Felszíni terület | 57 750 km2 |
| Átlagos mélység | 85 m |
| Legnagyobb mélység | 281 m |
| Víztérfogat | 4918 km3 |
| Part hossza | 2633 km |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Elhelyezkedése | |
Michigan-tó
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 44° 00′ 28″, ny. h. 86° 45′ 23″44.007874, -86.75645144.007874°N 86.756451°WKoordináták: é. sz. 44° 00′ 28″, ny. h. 86° 45′ 23″44.007874, -86.75645144.007874°N 86.756451°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michigan-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A tó elhelyezkedése a Nagy-tavak rendszerében (sötétkék)
A Michigan-tó édesvizű, az észak-amerikai Nagy-tavak tórendszer harmadik és a világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava, területe teljes egészében az Amerikai Egyesült Államokon belül fekszik. Elnevezése az odzsibva indiánok mishigami (nagy víz) szavából ered, melynek kiejtés utáni angol leírása „Michigan”.
Földrajza
Az utolsó jégkorszak során, mintegy 10 000 évvel ezelőtt a területet borító jégtakaró elolvadt, az így keletkező víz pedig feltöltötte a Michigan-tó medrét. Elhelyezkedése 43°30' É és 87°30' Ny.
A Nagy-tavak egyetlen olyan tagja, mely teljes egészében az Amerikai Egyesült Államok határain belül fekszik, területén négy állam, Indiana, Michigan, Wisconsin és Illinois osztozik.
A Mackinac-szoros révén kapcsolódik a többi tóhoz. Előfordul, hogy (mivel gyakorlatilag közös vízfelülettel rendelkeznek) a Huron-tóval együtt Michigan-Huron-tónak is nevezik.
Adatai
- Felülete: 57 750 km²
- Hosszúsága: 494 km
- Szélessége: 190 km
- Tópart hossza: 2633 km
- Átlagos mélysége: 85 méter
- Legnagyobb mélysége: 282 méter
- Vízmennyisége: 4918 km³
- Hőmérséklete: Átlagosan 13 és 21 °C között ingadozik
Fontosabb városok
Tópart, háttérben az Indiana Dunes National Lakeshore (nemzeti park) homokdűnéi
A Michigan-tó partján körülbelül 12 millió ember él, sok észak-michigani kisváros a gyönyörű környezet és a kellemes hangulat miatt a turizmusból él, mint pihenő- és üdülőközpont. Ezek az üdülővárosok nagy szezonális lakossággal rendelkeznek, elsősorban Chicagóból és Detroitból érkeznek ide látogatók, illetve vesznek itt nyaralót a pihenni vágyók.
A legjelentősebb városok a tó körül, államonként (30 000 lakos felett):
A tópart
Látkép a Sleeping Bear Dunes tetejéről, a homokdűnén felfelé kapaszkodó emberekkel
A nyugati és a legészakibb partjai sziklásak, míg a déliek és a keletiek homokkal borítottak, nem egy helyen homokdűnék is szép számban fordulnak elő. Chicago környékén a strandokat mesterségesen töltik fel homokkal, mivel innen a szél a tóba hordja azt. Az északi part mentén található a világ egyetlen olyan pontja, ahol fosszilis korallokból kialakult úgynevezett Petoskey köveket lehet találni, ez egyben Michigan állam nemzeti köve is.
A part menti strandok az egész tó körül általában, de a különösen Michigan és Illinois állambeliek szépségükről ismertek. A homok lágy, bézs színű, magas kvarc tartalma miatt kellemes, lágy hang hallható, szinte „énekel”, ha az ember sétál rajta. A helyiek ezért tréfásan „singing sands”-nek (éneklő homoknak) nevezik. A tó vize általában tiszta és hideg, késő nyáron is csak ritkán megy 23 °C fölé.
Tömeg a chicagói strandon 1925-ben
Környezet
A tavon hatalmas hajóforgalom zajlik, mivel a Szent Lőrinc-víziút, illetve a Nagy Tavak csatornarendszerének kiépítésével és átadásával (1959) az óceánjáró hajók a Michigan-tóra is felhajózhatnak. Ennek hátulütője, hogy súlyosan szennyezik a környezetet és komoly károkat okoznak a helyi élővilágában.
A partmenti települések acélgyárai a hatalmas károsanyag-kibocsátásuk miatt egyre láthatóbban megváltoztatják a naplementék színét. Éjszakánként Chicago fényeit szinte a teljes Indiana állambeli partvonalon lehet látni.
További információk
| Nemzetközi katalógusok |
|---|