Medve-barlang (Kiskoh)

Mai cikkünkben elemezzük a Medve-barlang (Kiskoh) jelentőségét jelenlegi társadalmunkban. A Medve-barlang (Kiskoh) olyan probléma, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és minden korosztályt és környezetet érint. Ma elengedhetetlen annak megértése, hogy a Medve-barlang (Kiskoh) milyen hatással van életünkre és a minket körülvevő világra. Ebben a cikkben különböző szempontokat és tanulmányokat fogunk megvizsgálni, amelyek segítenek jobban megérteni a Medve-barlang (Kiskoh) jelentőségét napjainkban. Egészségügyi vonatkozásaitól a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Medve-barlang (Kiskoh) alapvető szerepet játszik társadalmunkban, és megérdemli a részletes elemzést.

Ez a szócikk a Kiskoh mellett található barlangról szól. Hasonló címmel lásd még: Medve-barlang (egyértelműsítő lap).
Medve-barlang (Peştera Urşilor )
A barlangi medve (Ursus spelaeus) csontváza
A barlangi medve (Ursus spelaeus) csontváza
Hossz1500 m
Tengerszint feletti magasság482 m
Ország Románia
TelepülésKiskoh
Földrajzi tájBihar-hegység
Típuscseppkőbarlang
Elhelyezkedése
Medve-barlang (Románia)
Medve-barlang
Medve-barlang
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 33′ 14″, k. h. 22° 34′ 10″46.553915°N 22.569324°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 14″, k. h. 22° 34′ 10″46.553915°N 22.569324°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve-barlang témájú médiaállományokat.

A Medve-barlang Romániában, Bihar megyében, Kiskoh település szélén található. Nevét a barlangban épségben megtalált barlangi medve (Ursus spelaeus) csontvázról kapta. (Ennek a leletnek értékét az adja, hogy Európában mindössze négy épségben megőrzött barlangi medve csontvázat találtak).

A barlang felfedezése és feltárása

A barlangot bányászok fedezték fel az ottani márványbányában egy robbantás után, 1975. szeptember 17-én. Curta Traian bányász volt az első ember, aki a barlangban járt, az első feltárást pedig a Stei-i Barlangászok Egyesülete végezte. A barlang kutatásába később a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, illetve a kolozsvári Barlangászati Intézet is bekapcsolódott. A felfedezést követő években járdák, lépcsők, korlátok beépítésével látogathatóbbá tették a barlangot, és 1980. július 14-én megnyitották a turisták számára.

A barlang leírása

A Medve-barlang triász időszaki kristályos mészkőben képződött mintegy 200 millió évvel ezelőtt. A mészkőben a barlangon átszivárgó víz rengeteg cseppkőképződményt alakított ki. Másik érdekessége, hogy számos barlangi medve maradványát találták meg a barlangban, köztük egy teljesen ép csontvázat is, mely jelenleg is az eredeti helyén látható. A sok lelet azzal magyarázható, hogy a barlang bejárata beomlott, így a medvék bent rekedtek és éhen haltak.

A barlang hossza kb. 1500 méter. Több szintje is van, ebből az alsó járat mintegy 700 méter hosszú, időszakonként víz folyik benne. Ezt a részt tudományos rezervátumnak minősítették, így nem látogatható. A felső szint 847 méter hosszú, kiépített és vezetővel látogatható. A látogatható szakasz három részre osztható: A Medvék-járata, amelyben a legtöbb maradvány található, az Emil Racoviță-járat, amely a neves barlangkutatónak állít emléket, és a Gyertyák-járata, amely a gyertyaszerű álló cseppkövekről (sztalagmitokról) kapta a nevét. A számos cseppkőképződmény közül érdemes megemlíteni azt, amely egy a barlangból kimászni akaró medvére hasonlít. További érdekes cseppkőképződmények: Varázspalota, Törpeház, Tavirózsás tó, Idősek Tanácsa.[1] A legrégebbi cseppkövek kb. 55 ezer évesek, de a cseppkőképződés ma is megfigyelhető a barlangban.

Képek

  • Cseppkőoszlop
    Cseppkőoszlop
  • Barlangbelső
    Barlangbelső
  • A „gyertyák”
    A „gyertyák”
  • Függőcsepkövek
    Függőcsepkövek

Források

  • Pál Zoltán : Erdély természeti kincsei (fotók: Bagyinszki Zoltán), Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, ISBN 978-963-596-793-3
  • A barlang látogatásakor (2013.05.19.) kapott magyar/angol/német nyelvű szórólap. (Kiadó és évszám megjelölése nélkül.)

Jegyzetek

  1. ↑ Medvebarlang. . (Hozzáférés: 2014. május 18.)

További információk