Marokkói sáska

A mai világban a Marokkói sáska olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkelti. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Marokkói sáska mindenhol visszatérő beszédtéma lett. A politikai vitáktól a tudományos vitákig a Marokkói sáska továbbra is forró téma, amely érzelmeket, véleményeket és reflexiókat vált ki az élet minden területén. A határokon átívelő jelentőséggel a Marokkói sáska továbbra is minden korosztály és hátterű egyén érdeklődési körébe tartozik, és olyan témává válik, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki.

Marokkói sáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Dociostaurus
Tudományos név
Dociostaurus maroccanus
(Thunberg, 1815)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Marokkói sáska témájú médiaállományokat és Marokkói sáska témájú kategóriát.

A marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos sáskafaj.

Megjelenése

A marokkói sáska testhossza a hím esetében 16–30 mm, a nőstény 23–37 mm. Viszonylag nagy, erőteljes alkatú faj. Alapszíne szalma- vagy okkersárga (és sohasem zöld) sok barna folttal. A torpajzs élei erősen befelé törnek és sötét alapon fehéres vonalak hangsúlyozzák őket, összességében X alakot formázva. A combon három sötét sáv látható. A hátsó lábszár sárga vagy vöröses-sárgás, a térd fekete. A szárnyak jól fejlettek, jóval túlérnek a térden.

Éneke egy-egy nagyon rövid, éles ciripelés (syllabus), melyek között rövid, fél- egy másodperces szüneteket tart.

Hasonló fajok

A szalagos sáska és a rövidnyakú sáska hasonlít hozzá.

Elterjedése

Dél-Európában, Észak-Afrikában (beleértve a Kanári-szigeteket) és Nyugat-, valamint Közép-Ázsiában honos. Magyarországon viszonylag ritka, pl. a Kiskunságban és a Mezőföldön vannak állományai.

Életmódja

Száraz, meleg, ritkás növényzetű homoki gyepek, sziklalejtők, szikes puszták lakója. Jól repül. Növényevő.

Kifejlett egyedeivel júniustól szeptemberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja le petéit. Egy petetokban 20-30 pete található. Az áttelelő petékből kikelő lárvák ötször vedlenek és összesen kb. harminc nap alatt válnak ivaréretté.

A marokkói sáska azon fajok közé tartozik, amelyik képes a sáskajárásra, néha lárvái ún. "gregaria" imágóvá fejlődnek, amelyek nagy tömegbe összeverődve minden környező növényt lerágnak. A faj Magyarországon 1888-ban jelent meg először, miután az alföldi mocsarak lecsapolásával megnőtt a szikes puszták területe, kedvező életteret kínálva számára. A 20. század első felében több alkalommal is volt sáskajárás, elpusztítva a szántóföldi kultúrákat. Kártételei legfontosabb színhelyéről, a Hortobágyi Nemzeti Parkból az 1970-es évekre teljesen kiirtották. Az utolsó sáskajárásra 1993-ban került sor, Tatárszentgyörgy mellett.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

Források