Marasuchus

A mai világban a Marasuchus olyan kérdés, amely jelentős jelentőségűvé vált a társadalomban. Megjelenése óta a Marasuchus emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, és vitákat és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Hatása kiterjed a mindennapi élet különböző területeire, személyes és globális szinten egyaránt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Marasuchus különböző aspektusait, elemezve eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Marasuchus hogyan hatolt át különböző területekre, és hogyan alakította át felfogásunkat és viselkedésünket.

Marasuchus
Evolúciós időszak: középső triász
A Marasuchus csontváza.
A Marasuchus csontváza.
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Ornithodira
Nem: Marasuchus
Sereno & Arcucci, 1994
Szinonimák
Fajok
  • M. lilloensis Romer, 1972
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Marasuchus témájú kategóriát.

A Marasuchus a dinoszauruszszerű ornithodirák egyik neme, amely a középső triász időszakban élt Argentínában. Egyetlen ismert faját, a Marasuchus lilloensist eredetileg a Lagosuchus második fajaként írták le, L. lilloensis néven. Azonban a Lagosuchus (1994-es) áttanulmányozása után Paul Sereno és Andrea Arcucci úgy ítélték meg, hogy a típuspéldány túl rossz állapotban őrződött meg ahhoz, hogy lehetővé tegye azt, hogy további példányokat kapcsoljanak a nemhez.[1] Megjegyezték, hogy az L. lilloensis példány láb arányai eltérnek a típusfajétól. Ez alapján az L. lilloensist egy új nemhez, a Marasuchushoz sorolták be.

A Marasuchus genus ennek ellenére ma nem elfogadott nem, típuspéldányaként a Lagosuchus lilloensis PVL 3871 számú lelete szolgál.[2]

Anatómia

A Marasuchus körülbelül 30 centiméter hosszú volt. Valószínűleg húsevőként élt, és a későbbi dinoszauruszokhoz hasonlóan képes lehetett a két lábon történő mozgásra. A lábujjai az L. talampayensiséhez képest kevésbé voltak aszimmetrikusak, a harmadik lábujja volt a leghosszabb. A Marasuchus hajlott nyakcsigolyákkal és többé-kevésbé vízszintesen elhelyezkedő hátcsigolyákkal rendelkezett, meghosszabbodott sípcsontjai és lábközépcsontjai pedig arra utalnak, hogy fürge állat lehetett.

Taxonómia

Az alábbi kladogram M. D. Ecurra 2006-os cikke alapján készült:[3] 

Ornithodira
|--Pterosauromorpha
|  |
|  `--Pterosauria
`--Dinosauromorpha
      |--Lagerpeton
      `--Dinosauriformes
           |--Marasuchus
           `--+--Pseudolagosuchus
              `--+--Silesaurus
                 `--+--Eucoelophysis
                    `--Dinosauria
                         |--Saurischia
                         |   |--Herrerasauridae
                         |   `--Eusaurischia
                         |       |--Theropoda
                         |       `--Sauropodomorpha
                         `--Ornithischia

Jegyzetek

  1. ↑ Sereno, Paul C., and Andrea B. Arcucci (1994). „Dinosaurian precursors from the Middle Triassic of Argentina: Marasuchus lilloensis gen. nov.” (kivonat). Journal of Vertebrate Paleontology, Chicago, Ill. 14, 53–73. o. . (Hozzáférés: 2009. július 14.) 
  2. ↑ Paleobiology[halott link]
  3. ↑ Ezcurra, M. D. (2006). „A review of the systematic position of the dinosauriform archosaur Eucoelophysis baldwini Sullivan & Lucas, 1999 from the Upper Triassic of New Mexico, USA”. Geodiversitas 28 (4), 649–684. o. 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marasuchus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.