Mai cikkünkben a Mainzi Választófejedelemség-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Mainzi Választófejedelemség egy olyan téma, amely a mai társadalomban való relevanciája miatt sok emberben kíváncsiságot és érdeklődést vált ki. Ebben a cikkben a Mainzi Választófejedelemség-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig. Emellett elemezzük a terület szakértőinek véleményét, és olyan releváns adatokat mutatunk be, amelyek segítenek jobban megérteni a Mainzi Választófejedelemség-et és annak mai jelentőségét. Kétségtelen, hogy a Mainzi Választófejedelemség olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük hatását a modern élet különböző területein.
Mainzi Választófejedelemség | |||
A Német-római Birodalom állama, választófejedelemség | |||
Erzstift und Kurfürstentum Mainz 780 – 1803 | |||
| |||
![]() | |||
Fővárosa | Mainz | ||
Államvallás | katolicizmus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Uralkodó | Mainzi érsek | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mainzi Választófejedelemség témájú médiaállományokat. |
A Mainzi Választófejedelemség (németül: Erzstift und Kurfürstentum Mainz, röviden Kurmainz) egy történelmi államalakulat volt, mely 780 és 1803 között állt fenn. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Mainzi érsek állt, aki egyúttal az Németórszág főkancellárja címet is viselte, ezzel a birodalom leghatalmasabb egyházi méltósága volt. Mainz, Aschaffenburg, Eltville, Höchst (ma Frankfurt városrésze) és Erfurt fővárosok voltak.
Fontos megjegyezni, hogy a Mainzi főegyházmegye a választófejedelemségnél jóval nagyobb területtel rendelkezett.
1512-től a Rajna-vidéki körzethez tartozott.