Jelenleg a Macskamadár nagyon fontos és releváns témává vált társadalmunkban. Hatása különböző területekre terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. A Macskamadár nagy érdeklődést váltott ki a közvéleményben, és vitákat és elmélkedéseket generált a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Macskamadár különböző dimenzióit és életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől az idő múlásával kialakuló fejlődéséig, a lehetséges jövőbeli forgatókönyveken keresztül elmélyülünk ebben az izgalmas világban, hogy jobban megértsük a Macskamadár jelentőségét a mai társadalomban.
Macskamadár | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Dumetella carolinensis (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Macskamadár témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Macskamadár témájú médiaállományokat és Macskamadár témájú kategóriát. |
A macskamadár (Dumetella carolinensis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a gezerigófélék (Mimidae) családjához tartozó Dumetella nem egyetlen faja.[1][2]
A fajt Carl von Linné angol ornitológus írta le 1766-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa carolinensis néven.[3]
Kanada, az Amerikai Egyesült Államok területén költ, de eljut Mexikó, Közép-Amerika és a Karib-szigetek területére is. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint vidéki kertek. Vonuló faj.[4]
Testhossza 24 centiméter, testtömege 23–56 gramm.[5] Teste szürke színű, feje teteje fekete. Szemei feketék. Fara és farka alja élénk piros színű.
![]() |
Tápláléka rovarokból, gyümölcsökből, néha gyíkokból és békákból áll.
Pohár alakú fészkét fára vagy bokorra építi. Fészekalja 1–5 tojásból áll, a leggyakoribb 2–3 kékes tojás. Mindkét szülő felváltva eteti a fiókákat.
![]() |
![]() |
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]