Mátyusföld

A mai világban a Mátyusföld egyre fontosabbá vált. Akár személyes, akár szakmai, akár társadalmi téren, a Mátyusföld központi elemmé vált, amely életünk különböző területein megadja az alaphangot. Idővel a Mátyusföld jelentősége megnőtt, ami vitákat, vitákat és jelentős átalakulásokat generált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mátyusföld hatását a mai társadalomra, elemezve következményeit, kihívásait és lehetőségeit. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Mátyusföld hogyan fejlődött az idők során, valamint a modern élet számos aspektusára gyakorolt ​​hatását.

Mátyusföld avagy Mátyus földe (szlovákul Matúšova zem, németül Mattesland) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.

Nevének eredete

Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel. Istvánffy Miklósnál: „A Vág s Nyitra közt vagyon, és régi névvel Mátyusföldének hívattatik”.[1] Veit Marchthaler Matgius feöldenek nevezi.[2]

A régió történelme

A török kiűzését követően a szlovák-magyar nyelvhatár a Kisalföld térségében a hegyek lábától (Nagyszombat–Nyitra–Léva vonalától) déli irányban mozdult el. Spontán népességmozgás és irányított telepítések hatására a Pozsonyi Hegyalján, s az ún. Nyitra-vidéken, Zsitva völgyében jelentős szlovák nyelvszigetek alakultak ki (például Nagysurány környékén), valamint nagy részben elszlávosítottak magyar és vegyes területeket is (például Ürmény, Komját). A nyelvhatár elmozdulása és a magyar nyelvterület szűkülése ellenére a magyarosodás is megfigyelhető (lásd családnévanyag egyes magyar községekben) a békés időszakokban (18. század - 20. század eleje) főként városi közegben, spontán, illetve hazafias egyházi és oktatási befolyás hatására. A dualizmus korában a magyarok növekedési rátája háromszorosa volt az országban élő nem-magyar népekének.[3] A dualizmus idején a helyi adottságok miatt a gazdasági indíttatású kivándorlási hullám kisebb mértékű volt e vidékről.

A Mátyusföld magyarságának nagy részét érintette a második világháborút követő kitelepítés, lakosságcsere és a reszlovakizáció programja is.

A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.

Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.

A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:

– Szenci járás – a járás keleti része, a Dunasápújfalu, Magyarbél, Szenc, Pozsonyboldogfa vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket,

– Galántai járás – a teljes járás, kivéve a korábban a Galgóci járáshoz tartozó Pusztakürt és Salgócska,

– Nagyszombati járás – Apaj, Majtény és Súr,

– Vágsellyei járás – a teljes járás.

Források

  1. ↑ Istvánffy Miklós 2001: Magyarok dolgairól írt históriája Tállyay Pál XVII. századi fordításában. Sajtó alá. rend. Benits Péter. Budapest, 290.
  2. ↑ Németh S. Katalin 2020: Veit Marchthaler magyar dolgainak leírása az 1588 évtől. Budapest, 71.
  3. ↑ 2011 Magyar Néprajz I.1, 703; Kocsis Károly 1998: Az etnikai térszerkezet változásai a mai Szlovákia területén (1920 előtt). In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, 124-125.

További információk

  • Hármas Duna-vidék Eurorégió; szerk. Kása Katalin, Alena Vadovičová; Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága–Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának Kerületi Igazgatósága, Győr–Trnava, 2011
  • Pukkai László: A földreformok árnyékában Mátyusföldön, 1919-1949. Az első és második csehszlovák földreform és a visszacsatolás éveinek hatása Mátyusföld nemzetiségi jellegének megváltoztatására; Pelikán–Mikovič, Egyházgelle–Galánta, 2010
  • Görföl Jenő–Kovács László: Középkori templomok. Mátyusföld, Zoborvidék; Nap, Dunaszerdahely, 2008
  • Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005 (Lokális és regionális monográfiák)

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   16. oldal E3

  • Katona Lívia 2001: A csallóközi és mátyusföldi zsidó iskolák története 1845-1945. Dunaszerdahely.
  • Mátyusföldi dolgozatok; szerk. Szanyi Mária; Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Gbelce, 1992 (Utánpótlás)
  • Martin György – Takács András 1981: Mátyusföldi népi táncok
  • Bakos József 1953: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest
  • Zolnai Gyula: Mátyusföld nyelvjárása; Hornyánszky Ny., Bp., 1891
  • Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.