A mai világban a Mátray Erzsi olyan téma, amely egyre fontosabbá és lényegesebbé vált a kortárs társadalomban. Legyen szó a Mátray Erzsi-ről mint egyénről, egy fontos dátumról vagy egy aktuális témáról, jelentősége és hatása a mindennapi élet minden területén meglátszik. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mátray Erzsi kulcsfontosságú szerepet kezdett játszani a modern világban való kapcsolattartásban, munkánkban és együttélésünkben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mátray Erzsi fontosságát és hatását a mai társadalomban, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár a mindennapi életünkben.
Mátray Erzsi | |
![]() | |
Született | 1894. március 16. Budapest |
Elhunyt |
Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
|
Gyermekei | Mátrai Betegh Béla |
Szülei | Mátray Betegh Béla |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Farkasréti temető (18-1-60)[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mátray Erzsi témájú médiaállományokat. | |
Mátray Erzsi, születési nevén csíktusnádi Mátrai Betegh Zsuzsanna Erzsébet (Budapest, 1894. március 16. – Budapest, 1968. augusztus 14.) magyar színésznő.
Szülei Mátray Betegh Béla színész-rendező és Borovszky (Zsófia) Matild színésznő. Tanulmányait a Színművészeti Akadémián végezte. 1913. március 31-én lépett fel a Nemzeti Színházban először, szeptemberben az intézmény tagja lett. 1924-től két évre szerződött az Unió Rt.-hez, ezt követően újra a Nemzeti Színház művésze volt. 1937-ben az intézmény örökös tagja lett. 1945 után a Művész Színházban szerepelt, 1952-ben vonult vissza a színpadtól.
1913. november 23-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Fried (Fenyő) Aladár színésszel,[2] akitől 1922-ben elvált,[3] majd ugyanebben az évben férjhez ment Törs Tibor újságíró és országgyűlési képviselőhöz.