Ma a Luther Márton kis kátéja-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A Luther Márton kis kátéja olyan probléma, amely bármilyen korú és hátterű embert érint, és jelentősége az elmúlt években nőtt. Ebben a cikkben a Luther Márton kis kátéja különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az okaitól és következményeitől a lehetséges megoldásokig és megközelítésekig. A Luther Márton kis kátéja olyan kérdés, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és fontos megérteni, és mérlegelni a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatásait. Csatlakozzon hozzánk a Luther Márton kis kátéja ezen a körútján, és fedezzen fel többet erről az izgalmas témáról.
Luther Márton Kis kátéja (németül: Der Kleine Katechismus Martin Luthers) az evangélikus egyháznak az Ágostai hitvallás mellett a legfontosabb hitvallási irata. A német reformátor, Martin Luther egyik legnagyobb hatású műve.
Luther 1528-ban egyházlátogatást végzett a szász választófejedelemségben, és hatalmas tudatlanságot tapasztalt a kereszténység alapvető hittételeivel kapcsolatban is. Ezért 1529-re megírta a Kis kátét a családok és iskolák számára, a Nagy kátét pedig a lelkészek és a tanítók számára, összefoglalva ezekben a keresztény tanítás legfontosabb tételeit, részben az alapvető szövegek (a Tízparancsolat, az Apostoli hitvallás és a Miatyánk) magyarázataként. A Kis káté 1529 tavaszán jelent meg, először plakát ill. falitábla formájában, majd könyv alakban. Az első wittenbergi kiadásokból egy példány sem maradt fenn, a legrégibb megmaradt példányok 1529-es marburgi és erfurti lenyomatok, de a későbbi kiadásokban sem változott sokat a szöveg. Luther hozzáillesztette az 1523-ban latin nyelvről fordított Keresztelési könyvecskét (Taufbüchlein), valamint saját írását, az 1529-es Esketési könyvecskét (Traubüchlein), melyek a Kis káté állandó függelékeivé váltak. Ezek mégsem általánosan elfogadott hitvallási iratok, a hitvallási irat-gyűjteményekben általában függelékként szerepelnek. A Kis káté az első megjelenése óta eltelt évszázadokban számtalan kiadást ért meg, az evangélikus hitoktatás és teológia alapvető kellékévé vált, az evangélikus identitás egyik legfontosabb meghatározója.
A Kis káté a katekizmus műfajába sorolható, kérdésekre adott válaszokban, didaktikusan foglalja össze a kereszténység tanítását. Luther célja az volt a kátéval, hogy a családfők tanítsák meg rá gyermekeiket. Ezért minden fejezet alatt ez a felhívás olvasható: „Ilyen egyszerűen tanítsa reá a családfő házanépét!”
A cím fölött az „Enchiridion” kifejezés áll, ami kézikönyvet, vezérfonalat jelent. A káté fejezetei:
A Miatyánk magyarázatát kilenc részre osztja (a megszólítás, a hét kérés és a dicsőítés), a Hiszekegyét (itt az Apostoli hitvallást érti rajta) három részre (a három hitágazat szerint.)
A káté „középpontja”, leghangsúlyosabb része az Apostoli hitvallás második hitágazatának magyarázata:
Az igék gyűjteményét pedig ezzel a versikével zárja: