Luna E–3–1

Ebben a cikkben a Luna E–3–1 témáját különböző megközelítésekből és nézőpontokból tárgyaljuk. A történelem során a Luna E–3–1-et különböző tudományágak szakértői tanulmányozták és elemzik, ami lehetővé tette számunkra, hogy megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől napjainkig a Luna E–3–1 alapvető szerepet játszott az emberi fejlődésben, vitákat, reflexiókat és előrelépéseket generált a tudás különböző területein. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy elmélyüljünk a Luna E–3–1 relevanciájában a mindennapi életben, elemezzük a hatását a különböző területeken, valamint az egyéni és kollektív identitások kialakításában betöltött szerepét.

Luna E–3–1
OrszágSzovjetunió
ŰrügynökségA Szovjetunió Tudományos Akadémiája
GyártóRKK Enyergija
Típus
  • holdszonda
  • megsemmisült vagy lebontották
Indítás dátuma1960. április 15.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
HordozórakétaLuna hordozórakéta
Tömeg279

A Luna E–3–1 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.

Küldetés

Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

Jellemzői

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1).

Az 1960. április 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy háromlépcsős R–7 Szemjorka típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztett, Vostok–2 (8K72) típusú hordozórakétával, közvetlen felemelkedéssel elérve a szökési sebességet tervezték pályára állítani. A hajtóművek üzemidejével, teljesítményével nem sikerült a szökési sebességet elérni, ezért pályájának csúcspontjáról, 200 000 kilométer távolságból visszazuhanva április 16-án a Föld légkörében elégett.

Források

Külső hivatkozások

Elődje:
Luna–3

Luna-program
1960–1963

Utódja:
Luna E–3–2