Ls

Napjainkban a Ls egyre aktuálisabb téma a társadalomban. Az idő múlásával láthattuk, hogy a Ls hogyan nyert teret különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig. Nyilvánvaló, hogy a Ls nagy hatással volt arra, ahogyan élünk, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ls különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve jelent kihívásokat és lehetőségeket.

Az ls fájlokat listázó parancs. A legtöbb Unix és Unix-szerű operációs rendszer implementálja, hiszen az ls része a POSIX és a SUS szabványoknak.

Történet

Az ls az AT&T Unix rendszer eredeti verziójában jelent meg. Nevét a Multics rendszer hasonló parancsáról kapta, melynek jelentése list segments volt. Ma két elterjedt változata van. Az egyik a Free Software Foundation által készített GNU ls, a másik a különböző BSD változatokban megjelent ls parancs.

Működés

A Unix és Unix-szerű rendszereken van aktuális munkakönyvtár, ami azt a könyvtárat jelöli a fájlrendszerben, ahol az adott folyamat pillanatnyilag ,,tartózkodik", azaz ahol a fájlműveletek alapértelmezésben végrehajtódnak. Ha paraméter nélkül adjuk ki az ls parancsot, akkor az aktuális munkakönyvtár fájljait listázza. Ha paraméterként fájl- és/vagy könyvtárnevet kap, akkor az aktuális munkakönyvtár helyett azokat listázza.

Opciók

  • -l Hosszú formátumú lista, amely a fájlnév mellett tartalmazza a fájltípust, a hozzáférési jogokat, a tulajdonost, a csoportot, a méretet és a dátumot is.
  • -a A ponttal (.) kezdődő fájlneveket az ls alapértelmezésben nem listázza, a -a opció viszont felülbírálja ezt a működést.
  • -F Ez az opció hozzáad egy ismertető karaktert a fájlnevek végéhez, ami a fájl típusáról árulkodik. Nevezetesen, a futtatható fájlokat * karakterrel, a könyvtárakat / jellel jelöli.
  • -R Rekurzívan kilistázza az összes alkönyvtár összes fájlját.

Az ls parancs még ezeken kívül sok egyéb opcióval rendelkezik, melyek a man lapon részletesen megtalálhatók.

Külső hivatkozások