Manapság a Lovas Pál olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A társadalomra és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásával a Lovas Pál állandó vita és vita tárgyává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Lovas Pál számtalan kontextusban vált aktuálissá. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lovas Pál különböző aspektusait, és elemezzük a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Lovas Pál eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig továbbra is az őket körülvevő világ jobb megértésére törekvő témája.
Lovas Pál | |
Született | Lovas Pál 1952. május 27. (72 éves) Békéscsaba |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Uhrik Teodóra |
Foglalkozása | táncművész, díszlettervező, balett-tanár |
Iskolái | Magyar Táncművészeti Főiskola (1988–1992) |
Kitüntetései | Liszt Ferenc-díj (1988) Philip Morris Magyar Balettdíj (1995) Érdemes művész (1999) Kiváló művész (2015) |
Lovas Pál (Békéscsaba, 1952. május 27. – [1]) Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, díszlettervező, balett-tanár, érdemes és kiváló művész. Felesége Uhrik Teodóra Kossuth-díjas táncművész.
Lovas Pál és Balázs Rozália gyermekeként született.
1962 és 1971 között az Állami Balettintézet hallgatója volt, ahol táncművész lett.[1] 1988-tól 1992-ig a Magyar Táncművészeti Főiskola pedagógusképző tanszakán szerezte meg a balett tanár képesítését.
1971–2002 között a Pécsi Balett tagja volt. 1976-tól 1996-ig a Pécsi Balett magántáncosa volt.[1] 1987 és 1989 között a Szegedi Balett, 1988 és 1990 között pedig a Magyar Állami Operaház vendégszereplője volt. 1990 óta a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ művészeti tagozatának balett-tanára.[1]