Mai cikkünkben a Kėdainiai izgalmas világába fogunk beleásni, hogy felfedezzük minden titkát, történetét és érdekességét. A Kėdainiai olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette, és ez nem is csoda, hiszen jelentősége és életünkre gyakorolt hatása tagadhatatlan. Ezen a vonalon a Kėdainiai különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a mai relevanciáig, a társadalomra, a technológiára és a kultúrára gyakorolt hatásain keresztül. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Kėdainiai-en keresztül, és fedezze fel mindazt, ami ezt a témát a tudás és az érzelmek kimeríthetetlen forrásává teszi.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kėdainiai | |||
![]() | |||
A Didžioji utca részlete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megye | Kaunas | ||
Alapítás éve | 1590 | ||
Irányítószám | LI - 57288 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 447 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kėdainiai weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kėdainiai témájú médiaállományokat. |
Kėdainiai Litvánia egyik legrégibb városa, a Nevėžis-folyó partján fekszik. Első említése 1372-ből való, Hermann de Wartberge Livóniai krónikájá-ban. 2001-ben a lakosság száma 32 048 volt. Kédainiai 17. századi belvárosa az egyik legrégebbi Litvániában.
A korábbi városháza, a rektorok háza, a Szent György-templom, a református templom, a skót kereskedők háza mind jelentős építészeti emlék. A város egyediségét az adja, hogy mindenkinek, aki a városba jött, egy téglát kellett magával hoznia, ami a város építését szolgálta. Kėdainiai északi részén található egy érdekes építmény: Litvánia egyetlen minaretje.
A város a környék adminisztrációs központja. A közelben helyezkedik el az ország földrajzi központja, Ruoščiai.
A 17. században, a Lengyel–Litván Unió és a svédek közötti harcokban több csata is zajlott a város környékén. 1655-ben egy rövid életű békét hoztak létre kėdainiai unió néven, melyet a Radziwiłł család két tagja írt alá a kėdainiai kastélyban. A kastélyban található egy református templom (1631), ahol a család két jelentős tagja, Krysztof és a fia, Janusz nyugszik.
1940-ben a város mintegy 300 diáknak és tanárnak adott menedéket, akik miri jesivából menekültek oda. A hidegháború alatt a városban légibázis működött. 1989 óta Kėdainiai testvérvárosa a német Sömmerda.