Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Közgazdász-et, egy olyan témát, amely számos ágazatban felkeltette az érdeklődést, és amely széles körű vitát váltott ki a mai társadalomban. A Közgazdász jelentős hatással volt mindennapi életünk különböző területeire, és hatása az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Közgazdász számos aspektusát, az eredetétől és történetétől a mai világra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Közgazdász hogyan fejlődött az idők során, és hogyan hatott a különböző emberekre és közösségekre szerte a világon. Ez a téma manapság nagy jelentőséggel bír, ezért elengedhetetlen, hogy megértsük következményeit és kihívásait a hatékony kezelés érdekében.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
A közgazdász egy felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozás. Magyarországon a FEOR 2511-es kódja alá tartozik.
Feladatai
Tanulmányozza a gazdasági élet jelenségeit, törvényszerűségeit,
elemzi és értelmezi a gazdasági folyamatokat, adatokat, összefüggéseket (így pl. a termelés, a foglalkoztatás, árszínvonal stb. alakulását),
gazdasági beszámolókat, költségvetéseket, prognózisokat ír, valamint
a gazdaság egészére kiterjedő, illetve a gazdálkodó egységekre vonatkozó döntéseket készít elő.
Okleveles közgazdász, vezetés és szervezés szakon szervezetalakítás és folyamatszervezés szakirány
Okleveles logisztikai menedzser
Közgazdászképzés Magyarországon
A kommunista diktatúra idején az 1970-es évekig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (mai neve: Budapesti Corvinus Egyetem) jelentette a hazai hazai közgazdasági felsőoktatást. Az 1970-es években a Budapesten kívüli egyetemek közül elsőként Pécsen került sor közgazdasági oktatásra, ekkor még a Janus Pannonius Egyetemen. A Budapesten működő gazdasági képzést biztosító főiskolák (a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola) voltak még jelen a hazai felsőoktatásban ezen a területen. Ezen főiskolák integrációjukat követően egy intézménybe kerültek összevonásra, amely 2000-ben felvette a Budapesti Gazdasági Főiskola elnevezést, majd a Budapesti Gazdasági Egyetem nevet, 2025-től pedig a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem elnevezést használja. A rendszerváltást követően, az 1990-es években bekövetkezett változások eredményeként az országban működő legtöbb egyetemen jelenleg van valamilyen gazdasági jellegű képzés. A legtöbb kínálatban szerepelnek az alábbi szakok: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás, marketing-kereskedelem, turizmus-vendéglátás, humán-erőforrás menedzsment.
A jelentősen megnövekedett közgazdász végzettséggel rendelkezők számából adódik, hogy a közgazdászdiploma az 1990-es évek elejétől kezdve folyamatosan és jelentősen veszített értékéből. A 2020-as években a frissen végzettek többsége már a nemzeti átlagfizetés alatt tud csak elhelyezkedni, a karrierlehetőségeik is jelentősen korlátozottak. A mérnöki, informatikai és orvosi képzésekhez képest a közgazdász végzettség értéke drasztikusan visszaszorulóban van, annak ellenére, hogy a felvételi pontszámok alapján még mindig a legnépszerűbb szakokat jelentik a felvételizők körében.
Magyarországi felsőoktatási intézmények gazdasági szakokkal