Kínasav

Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Kínasav-hez kapcsolódik. Történelmi jelentőségétől a mai társadalomban betöltött relevanciájáig, sokrétű oldalain és felhasználásán keresztül. Részletesen elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint az idők során felvetett vitákat. Megismerjük szakértők véleményét és azok tapasztalatait, akik közelről tapasztalták a hatását. A Kínasav izgalmas téma, és nagy jelentőséggel bír a világunk megértésében, ezért felkérjük Önt, hogy merüljön el ebben a teljes elemzésben, amelyet az Ön számára készítettünk.

Kínasav

Kínasav
Kínasav
IUPAC-név (1S,3R,4S,5R)-1,3,4,5-tetrahidroxi-1-ciklohexánkarbonsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 77-95-2
PubChem 6508
ChemSpider 10246715
EINECS-szám 201-072-8
KEGG C00296
ChEBI 17521
RTECS szám GU8650000
SMILES
O1(C(O)(O)(O)C1)C(O)=O
InChI
1/C7H12O6/c8-3-1-7(13,6(11)12)2-4(9)5(3)10/h3-5,8-10,13H,1-2H2,(H,11,12)/t3-,4-,5-,7+/m1/s1
InChIKey AAWZDTNXLSGCEK-WYWMIBKRSA-N
Beilstein 2212412
UNII 058C04BGYI
ChEMBL 465398
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H12O6
Moláris tömeg 192,17 g/mol
Megjelenés fehér, prizma alakú kristály
Sűrűség 1,35 g/cm³
Olvadáspont 168 °C
Oldhatóság (vízben) oldódik
Oldhatóság (jégecet) oldódik
Veszélyek
R mondatok R36/37/38
S mondatok S24/25
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kínasav (régiesen kinasav[1]) a növényvilágban meglehetősen elterjedt poliol (négyértékű alkohol).

Előfordulás

A d-(−)-kínasavat már több mint 100 éve előállították a kínafa kérgéből a kinin előállításának melléktermékeként. Mind a kinin, mind a kínasav innen kapta a nevét.[2] A kínasav megtalálható még a cukorrépában, réti szénában, egresben, szederben, áfonyában, cikóriában[3] aszaltszilvában.[4] és articsókában.

A kávébabban főleg klorogénsavak formájában fordul elő, melyek a pörkölés hatására kínasavvá bomlanak, és egy részük tovább bomlik difenolokra, melyek fontos szerepet játszanak a kávé aromájában.[5] Klorogénsav laktonok adják a pörkölt kávé kesernyés ízét.[6]

A természetben tanninok poliol-részében fordul elő.[7]

Klorogénsavak

Klorogénsavaknak nevezzük a kínasavnak valamelyik hidroxi-fahéjsavval alkotott észterét. Szűkebb értelemben „a” klorogénsav a kínasav és a kávésav észtere. Megtalálható az articsókában,[8] kávébabban, újborban, csonthéjas gyümölcsök fáinak leveleiben, almában, őszibarackban, sárgarépában, édesburgonyában.[9] FeIII-ionokkal alkotott fenolátkomplexe okozza a burgonya megsötétedését.[10]

Egyéb hidroxi-fahéjsav pl. a ferulasav és a p-kumarinsav(en).

A cinarin a kínasav kávésavval alkotott diésztere; 1,5-dikaffeil-kínasav. Megtalálható az aranyvesszőben[11] és az articsókában.[8]

p-kumarinsavval(en) (p-kumaril-kínasav) és galluszsavval (teogallin(en)) alkotott észtere megtalálható a tealevélben.[12] Az ananászban a kínasav dikumarátja található meg.[13]

Kémiai tulajdonságok

Dehidratálása sikimisavat eredményez:

+ H2O

Fizikai tulajdonságok

Fehér, savanyú ízű prizmák. Vízben és jégecetben jól oldódik. Optikailag aktív. A d-(−)-kínasav olvadáspontja 168–170 °C.

Jegyzetek

  1. ↑ kinasav. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. ↑ Sem a kínafának, sem a kínasavnak nincs kapcsolata Kínával. A kínasav angol neve quinic acid, míg Kínáé China. A magyar nyelvben véletlenül azonos alakú a két szó, de a németben is megvan ez a hasonlóság: Chinasäure, illetve China. A kínafa Közép- és Dél-Amerikában őshonos, neve inka eredetű.
  3. ↑ Ferschl Barbara: Különleges zöldségnövények termesztése (cikória, feketegyökér, mángold) Archiválva 2014. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ Stacewicz-Sapuntzakis M.: Dried plums and their products: composition and health effects--an updated review. (PubMed)
  5. ↑ Quinic Acid (coffeechemistry.com)
  6. ↑ Kaiser N, Birkholz D, Colomban S, Navarini L, Engelhardt UH.: A new method for the preparative isolation of chlorogenic acid lactones from coffee and model roasts of 5-caffeoylquinic acid. (PubMed)
  7. ↑ Zajácz Ágnes: Humán nyál amiláz inhibitorok vizsgálata Archiválva 2014. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Debreceni Egyetem, PhD értekezés)
  8. ↑ a b Articsóka Archiválva 2014. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (orvosok.hu)
  9. ↑ Upadhyay R, Mohan Rao LJ.: An outlook on chlorogenic acids-occurrence, chemistry, technology, and biological activities. (PubMed)
  10. ↑ Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983. 2. kötet, 900–901. oldal. ISBN 963-10-3269-8
  11. ↑ Gyógynövények. . (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  12. ↑ A tealevél kémiája Archiválva 2014. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (1000 tea)
  13. ↑ Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek