Kálium-jodid

Ez a szócikk a kémiai vegyületről szól. Hasonló címmel lásd még: Ki (egyértelműsítő lap).

Kálium-jodid
IUPAC-név	kálium-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7681-11-0
PubChem	4875
ChemSpider	4709
EINECS-szám	231-659-4
DrugBank	DB06715
KEGG	C08219
ChEBI	8346
RTECS szám	TT2975000
ATC kód	, R05CA02, S01XA04, V03AB21
Gyógyszer szabadnév	potassium iodide
Gyógyszerkönyvi név	Kalii iodidum
InChIKey	NLKNQRATVPKPDG-UHFFFAOYSA-M
UNII	1C4QK22F9J
UN-szám	2056
ChEMBL	CHEMBL1141
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	KI
Moláris tömeg	166,00 g/mol
Megjelenés	fehér kristályok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	3,13 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont	686 °C
Forráspont	1330 °C
Oldhatóság (vízben)	1430 g/l (20 °C)
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−328 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	51,6 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás	nem veszélyes
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	a kálium vegyületei
Azonos anion	jodidok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-jodid (KI) egy kristályos só, amit a fényképészetben és a sugárkezelések során használnak. Fontos jodidforrás, mivel kevésbé nedvszívó (higroszkópos) mint a nátrium-jodid, ezért könnyebb vele dolgozni. Viszont erősen nedvszívó, ha kálium-karbonát, kálium-jodát vagy nátrium-jodid szennyezést tartalmaz. Kocka alakú kristályokat alkot. Színtelen vegyület, nagyon jól oldódik vízben. Metanolban jól, etanolban kevésbé jól oldódik.

A KI hő vagy fény hatására vagy hosszabb ideig nedves levegőn állva megsárgulhat, mert a jodid jóddá oxidálódik.

A kálium-jodid oldat jódoldat készítésére használható, mert kálium-jodid oldatban a jód oldódik. Az oldatban a következő reakció játszódik le:

${\displaystyle \mathrm {I_{2}+I^{-}\rightleftharpoons I_{3}^{-}} }$

A keletkező KI₃ vízben jól oldódik. Barna színű, bomlékony vegyület, könnyen jód szabadul fel belőle. A kálium-jodidos jódoldat, vagy más néven Lugol-oldat a legtöbb esetben úgy viselkedik, mintha a jód vizes oldata volna.

A kálium-jodid vizes oldatából a bróm vagy a klór elemi jódot tesz szabaddá. Erősen savas közegben klór hatására kálium-kloriddá és jód-monokloriddá alakul.

${\displaystyle \mathrm {KI+Cl_{2}\rightarrow KCl+ICl} }$

A klóros víz a kálium-jodidot semleges kémhatású oldatban jódsavvá bontja el. Ha vizes oldatban ózonnal reagál, jód szabadul fel belőle:

${\displaystyle \mathrm {2\ KI+O_{3}+H_{2}O\rightarrow O_{2}+I_{2}+2\ KOH} }$

Ha hidrogén-peroxiddal reagál, először jód és kálium-hidroxid keletkezik, majd a képződő kálium-hidroxid jelenlétében kálium-jodáttá oxidálódik.

${\displaystyle \mathrm {2\ KI+H_{2}O_{2}\rightarrow I_{2}+2\ KOH} }$

${\displaystyle \mathrm {3\ I_{2}+6\ KOH\rightarrow KIO_{3}+5\ KI+3\ H_{2}O} }$

Kálium-permanganát hatására semleges lúgos közegben szintén kálium-jodáttá oxidálódik.

Előállításakor először jódot oldanak kálium-hidroxid oldatban, majd a keletkező oldatot bepárolják. A reakcióban kálium-jodid mellett kálium-jodát is képződik, ezt szénnel való hevítéssel távolítják el.

${\displaystyle \mathrm {6\ KOH+3\ I_{2}\rightarrow 5\ KI+KIO_{3}+3H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {2\ KIO_{3}+3\ C\rightarrow 2\ KI+3\ CO_{2}} }$

A kősóhoz a golyva megelőzése céljából kis mennyiségű kálium-jodidot kevernek. Az analitikai kémia felhasználja kémszerként. Tömény kálium-jodid oldat ezüst-nitrát-nyomok eltüntetésére használható, mert a keletkező ezüst-jodid feloldódik a kálium-jodid fölöslegében.

Nukleáris baleseteknél az esetleg környezetbe kikerült radioaktív jód a táplálékláncba jutva feldúsulhat a pajzsmirigyben, ez megakadályozható kálium-jodid szedésével, mivel a nagy mennyiségben bevitt nem sugárzó jód csökkenti az egyéb forrásokból a szervezetbe bejutó potenciálisan radioaktív jód felhalmozódását.

• Nyilasi János.szerk.: T. Balla Gizella: Szervetlen kémia. Gondolat Könyvkiadó, 339. o. (1980). ISBN 963-280-649-2 
• Erdey-Grúz Tibor.szerk.: Kertész Gyula: Vegyszerismeret I-II.. Műszaki Könyvkiadó, 784. o. (1955)