Kvének

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kvének-et, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét és érdeklődését felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a különböző tanulmányi területeken való relevanciájáig a Kvének számos kontextusban vita és vita tárgya volt. Egy kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk mélyebbre ásni a Kvének számos aspektusát, olyan átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és következményeit. Ez a cikk az eredetétől a lehetséges jövőbeli vonatkozásaiig a Kvének-et különböző nézőpontokból közelíti meg, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson erről a lenyűgöző témáról.

Kvének
(kveeni)
Rénszarvast fejő kvének
Rénszarvast fejő kvének
Teljes lélekszám
6500[1]
Régiók
 Norvégia (Finnmark, Troms)
Nyelvek
kvén,[2] norvég
Vallások
Evangélikus
Rokon népcsoportok
finnek, tornedaliak és más finn népcsoportok
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvének
(kveeni) témájú médiaállományokat.
A kvének által lakott észak-norvég területek

A kvén (más írásmódok szerint cwen, kven, kvæn, kveeni, quen) finn eredetű kisebbség Norvégia északi részében, főleg Troms és Finnmark megyében. Mintegy hatvanezren vallják magukat kvén eredetűnek, a nyelvet azonban csak egy részük beszéli. Ez utóbbiak száma bizonytalan, lehet, hogy csak néhány ezer, de lehet ennél jóval több is.

A kvéneket sokáig etnikai diszkrimináció sújtotta, nyelvük hivatalos használatát 1936-ban betiltották, de 1997 óta ismét tanítják az iskolákban. (A jelentkezők magas száma meglepte a norvég hatóságokat, akik a kvént csaknem kihaltnak hitték.)

A kvén nyelv a finn és különösen a meänkieli nyelv közeli rokona, de sok saját szavuk van és kölcsönöztek a norvég nyelvből is. A finnek jórészt megértik a kvént, amelynek északnyugati és keleti dialektusa van.

Történetük

A kvének a 18. században és a 19. században Svédországból és Észak-Finnországból Észak-Norvégiába vándorolt parasztok és halászok leszármazottai.

Már az 1920-as években a finnek úgy tekintettek rájuk, mint egy olyan szórványra, amely az eredeti, "autentikus" finn kultúrát és nyelvet őrizte meg. (Hasonló ez a magyarok és a csángók közti viszonyhoz.)

Paulaharju kutatásai

A finn Samuli Paulaharju és felesége 1925 és 1934 között öt alkalommal látogatott el a kvénekhez, és hatalmas etnográfiai, nyelvészeti és történeti anyagot halmoztak fel. Paulaharju 1928-ban "Ruijan Suomalaisia" ("Finnmark finnjei"), 1924-ben "Ruijan äärimmäisillä" ("Finnmark egyik legtávolibb szigetén") címmel publikált róluk. Ezen kívül több mint 1200 fotót készített róluk.

Források

  1. ↑ Finnish, Kven (angol nyelven). A language of Norway. ethnologue.com. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
  2. ↑ Documentation for ISO 639 identifier: fkv (angol nyelven). elő nyelv kódja:ISO 639-3: fkv. ethnologue.com. (Hozzáférés: 2011. április 30.)

További információk