Kristen Michal
Ebben a cikkben a Kristen Michal lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Kristen Michal eredetétől a mai relevanciájáig emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megvizsgáljuk a legfontosabb pontjait, ellentmondásos következményeit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A Kristen Michal tág és sokrétű téma, ezért különböző szempontokat és kulcsfontosságú szempontokat fogunk megvizsgálni, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújthassunk. A társadalomra gyakorolt hatásától a különböző területekre gyakorolt hatásáig a Kristen Michal kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ez a cikk igyekszik megfejteni minden titkát, és lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük fontosságát.
| Kristen Michal | |
.jpg) | |
| Észtország 20. miniszterelnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2024. június 23. | |
| Elnök | Alar Karis |
| Előd | Kaja Kallas |
| Észtország igazságügyi minisztere | |
| Hivatali idő 2011. április 6. – 2012. december 10. | |
| Előd | Rein Lang |
| Utód | Hanno Pevkur |
| Észtország gazdaság- és infrastruktúraügyi minisztere | |
| Hivatali idő 2015. április 9. – 2016. november 23. | |
| Előd | Urve Palo |
| Utód | Kadri Simson |
| Észtország klímaügyi minisztere | |
| Hivatali idő 2023. április 17. – 2024. július 23. | |
| Előd | Madis Kallas |
| Utód | Yoko Alender |
| Született | 1975. július 12. (49 éves) Tallinn |
| Párt | Észt Reformpárt |
| Házastársa | Evelin Oras |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kristen Michal témájú médiaállományokat. | |
Kristen Michal (Tallinn, 1975. július 12. –) észt politikus, 2024. július 23. óta Észtország miniszterelnöke. Az Észt Reformpárt tagja, a miniszterelnöki pozíciót párttársától, Kaja Kallastól vette át, miután Kallast az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nevezték ki. Michal politikai karrierje korábbi szakaszában az ország igazságügyi minisztereként (2011–2012), gazdaság- és infrastruktúraügyi minisztereként (2015–2016), majd klímaügyi miniszterként (2023–2024) dolgozott.
Életrajz
Kristen Michal Tallinnban született 1975. július 12-én.
Tanulmányai
Középiskolai tanulmányait 1983 és 1993 között a tallinni 17-es számú Väike-Õismäe Középiskolában végezte. 1993-tól 1994-ig egy magán felsőoktatási intézmény, az Esimene Stuudium Intézet tanulója volt. 1994 és 1998 között a Tallinni Pedagógiai Egyetemen tanult közigazgatási menedzsmentet, de nem fejezte be a szakot, végül a szintén az észt fővárosban található Nord Egyetemen szerzett jogi diplomát 2009-ben.[1] 2010 és 2014 között ismét a Tallinni Egyetem diákjaként végzett jogi mesterképzést. Észt anyanyelve mellett angolul, finnül, németül és oroszul beszél.[2]
Politikai karrier
1996-ban belépett az Észt Reformpártba, innentől kezdve végig ennek a politikai közösségnek a tagjaként politizált. Alapító tagként vett részt a párt ifjúsági szervezetének, az Eesti Reformierakonna Noortekogu tallinni részlegének létrehozásában. 1999-től a Tallinni Városi Tanács tagja lett, majd 2002-ben Siim Kallas miniszterelnök tanácsadójaként dolgozott. 2003 és 2011 között pártjának főtitkári pozícióját töltötte be. 2005–2011-ig, valamint 2012–2015-ig az észt parlament, a Riigikogu képviselője volt.
2011. április 6-án igazságügyi miniszternek nevezték ki az Andrus Ansip vezette kormányban. 2012-ben egyik párttársa, Silver Meikar illegális pártfinanszírozással és pénzmosással vádolta meg a Reformpártot azt állítva, hogy a nevén keresztül 115 ezer észt koronát utaltak a pártkasszába, de valójában ismeretlen a pénz eredete. A tranzakció irányítójaként Kristen Michalt nevezte meg. A vádak hatására az országba érkezett a GRECO elnevezésű antikorrupciós szervezet vizsgálóbizottsága.[3] Az Észt Állami Ügyészség is gyanúsítottként hallgatta ki Michalt, a Szociáldemokrata Párt frakciója pedig bizalmatlansági szavazást kezdeményezett ellene, amely sikertelenül zárult. Az Állami Ügyészség 2021. október 15-én lezárta az ügyet, miután az ügy összes anyagát megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az összegyűjtött bizonyítékok elegendőek a bűncselekmény gyanújának felvetéséhez, de nem elegendőek a meggyőző vádirat összeállításához.[4] 2012. december 10-én lemondott az igazságügyi miniszteri posztról, döntését azzal indokolta, hogy a személyét övező viták hátráltatják a végrehajtandó igazságügyi reformokat.[5]
2012-2015-ig egyszerű parlamenti képviselőként folytatta karrierjét, majd 2015 és 2016 között a gazdaság- és infrastruktúraügyi miniszteri pozíciót töltötte be Taavi Rõivas második kormányában. 2023-tól 2024-ig pedig a harmadik Kallas-kormány klímaügyi minisztere volt.[2]
Miniszterelnöksége
Miután Kaja Kallas lemondott miniszterelnöki pozíciójáról, hogy a Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként folytassa pályafutását, az Észt Reformpárt Michalt választotta utódjául, beiktatása 2024. július 23-án zajlott le. A kormánykoalíció változatlan maradt, tagjai a Reformpárt mellett továbbra is az Észtország 200 és a Szociáldemokrata Párt voltak. Az adózásügyi szabályokkal kapcsolatos viták azonban idővel töréshez vezettek a koalícióban, és Kristen Michal 2025. március 24-én kizárta a Szociáldemokrata Pártot a kormányból, így azonban a Reformpártnak és az Észtország 200-nak csak szűk többsége maradt a parlamentben.[6]
Kristen Michal beiktatásakor a közvéleménykutatások szerint nem élvezett magas népszerűséget, 22%-os támogatottsága éppen csak meghaladta Kallas 19%-os elfogadottságát.
Kül- és védelmi politikáját tekintve folytatta elődje, Kaja Kallas irányvonalát: Észtország továbbra is GDP-jének 3,4%-át költötte honvédelemre, a jövőre nézve pedig 5%-os arányt tűzött ki, a GDP 0,25%-át pedig továbbra is Ukrajna támogatására fordította. Folytatódtak a hadiipari fejlesztések, az ország lőszerkészletének növelése és a lakosság felé irányuló dezinformáció-ellenes programok. Michal külpolitikai prioritásait jól jelzi, hogy első hivatalos telefonhívásait miniszterelnökként az ukrán elnökkel, Zelenszkijjel és a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpoval bonyolította le.[7]
Michal gazdaságpolitikájának jellemző elemei az állami bürokrácia csökkentésére irányuló intézkedések, elsősorban a digitalizáció növelésével és tovább növelte a már eredetileg is magas kutatás-fejlesztésre szánt összegeket. A beruházásokat és az exportot érintő negatív trendek megállításának érdekében kormányának kitűzött célja a gazdasági növekedés stimulálása és a költségvetési hiány csökkentése.[8]
Magánélet
Felesége Evelin Oras politikai tanácsadó, három gyermekük van.[9]
Jegyzetek
- ↑ Justiitsministeerium. web.archive.org, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ a b Kristen Michal | Eesti Vabariigi Valitsus (angol nyelven). valitsus.ee. (Hozzáférés: 2025. április 2.)
- ↑ European anti-corruption watchdog eyes Estonia — EUbusiness.com - EU Business News. web.archive.org, 2012. június 5. (Hozzáférés: 2025. április 3.)
- ↑ курс, The Baltic Course-Балтийский: Estonian State Prosecutor's Office closes Reform Party criminal case. The Baltic Course | Baltic States news & analytics. (Hozzáférés: 2025. április 3.)
- ↑ bbn.ee - Kristen Michal resigns as Minister of Justice. web.archive.org, 2016. március 4. (Hozzáférés: 2025. április 5.)
- ↑ Reformierakond gain ministers in Estonia’s new coalition government (brit angol nyelven). ALDE Party, 2025. március 25. (Hozzáférés: 2025. április 5.)
- ↑ Aleksandra Kuczyńska-Zonik: Estonia: priorities of the Kristen Michal’s government. Instytut Europy Srodkowey. (Hozzáférés: 2025. április 5.)
- ↑ ERR, Kristen Michal, prime minister, chairman of the Reform Party |: Kristen Michal: There is too much bureaucracy in Estonia (angol nyelven). ERR, 2025. március 11. (Hozzáférés: 2025. április 5.)
- ↑ ÜLEVAADE | Tegus ministeeriumi nõuniku karjäär ja kokkuhoidev perekond. Kes on tulevase peaministri Kristen Michali elukaaslane Evelin Oras? (észt nyelven). Kroonika. (Hozzáférés: 2025. április 5.)
