Ebben a cikkben a Kovács Álmos témáját vizsgáljuk meg különböző nézőpontokból és megközelítésekből. A Kovács Álmos ma nagyon fontos kérdés, mivel emberek és kontextusok széles körét érinti. A következő néhány sorban elemezzük a Kovács Álmos jelentőségét, a társadalomra gyakorolt hatását, valamint néhány lehetséges megoldást vagy megközelítést a probléma hatékony kezelésére. Reflexió és kritikai elemzés segítségével igyekszünk jobban megérteni a Kovács Álmos-et és relevanciáját a mindennapi életben.
Kovács Álmos | |
Született | 1942. március 16. (83 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | közgazdász |
Iskolái | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1965) |
Kovács Álmos (Budapest, 1942–) magyar közgazdász, 2006. július 1-jétől a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Kormányzati posztjait több kormány- és pénzügyminiszterváltás ellenére is megőrizte.
1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett Budapesten, 1978-ban kandidátusi fokozatot szerzett a Magyar Tudományos Akadémián.
1965 és 1982 között a Számítógépalkalmazási Kutató Intézetnél dolgozott, ezután 1990-ig az Országos Tervhivatalnál (OT). 1985-től az OT Módszertani Fejlesztési Főosztályának vezetője volt. Közben 1987-től betöltötte az Informatikai és Módszertani Intézet igazgató-helyettesi posztját is.
Pénzügyminisztériumi karrierje 1990-ben kezdődött: 1993-ig helyettes államtitkár volt. Ekkor kinevezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének, ez a mandátuma 1999-ben lejárt, de ügyvezető igazgatóként a következő évig még az MNB-nél maradt.
2001-ben ismét a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára lett. 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány megalakulásakor szakállamtitkári posztot kapott.
Kovács Álmos volt az első komoly kormányzati politikus, aki cáfolta, hogy a kormány el akarná törölni a forint árfolyamsávját, miután Simor András jegybankelnöki kinevezése után 2007 márciusában a pénzügyi piacokon a forintot erősítő spekuláció indult arra, hogy a magyar fizetőeszköz áttérhet a szabad lebegtetésre. Kovács egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy elméletileg lehet gond a sáv széle jelentette árfolyamcéllal, de jelenleg nem ütközik az MNB inflációs céljával, és Magyarországnak amúgy is a jelenlegihez hasonló árfolyamsávot kell alkalmaznia, amikor közelít az euró bevezetéséhez.
Angolul és franciául beszél.