Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kossuth Hírlapja hatását a társadalom különböző aspektusaira. Felbukkanásától napjainkig a Kossuth Hírlapja alapvető szerepet játszott abban, ahogyan interakcióba lépünk, kommunikálunk és megértjük a minket körülvevő világot. A történelem során a Kossuth Hírlapja vita és elemzés tárgya volt, és befolyása olyan változatos területeken is érezhető volt, mint a politika, a technológia, a művészetek és a populáris kultúra. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül alaposan megvizsgáljuk, hogy a Kossuth Hírlapja hogyan alakította át tapasztalatainkat és perspektíváinkat, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve.
| Kossuth Hírlapja | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1848. július 1. |
| Kiadó | Kossuth Lajos |
| Szerkesztő | Bajza József |
| Nyelv | magyar |
A Kossuth Hírlapja (korabeli helyesírással Hirlapja) egy magyar politikai napilap volt, amelyet Kossuth Lajos pénzügyminiszter korában saját orgánumaként alapított és saját programjával indított meg 1848 július 1-jén, 4000 előfizetővel. Bajza József volt a szerkesztője. A vezércikkeket - amelyek egyre ritkábban jelentkeztek - Kossuth Lajos írta. A lap 1848. december 31-ig jelent meg minden addigi magyar lapnál nagyobb íven, gyakran félív melléklettel. Összesen 156 száma volt; 1848. novemberében már 5153 példányban járt az előfizetőknek.
A Futár 1849. július 1-jén, egy alkalommal megjelent politikai lap volt, a Kossuth Hírlapja folytatása. Közölte Kossuth Lajosnak a Pest felszabadítása után kiadott, A nemzet kormánya című kiáltványát. Programját szerkesztője, Bajza József ismertette a lapban. (Ez volt Bajza utolsó publicisztikája.)