A mai világban a Kleinarl egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Mind a munkahelyi, mind a személyes világban a Kleinarl jelentős hatást váltott ki, változásokat és átalakulásokat generált a környezetünkkel való interakcióban. Megjelenése óta a Kleinarl egy előtte és egy utána volt a különböző problémák és kihívások kezelésében, és világszerte emberek millióinak mindennapi életének alapvető elemévé vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Kleinarl milyen alapvető szerepet játszik életünkben, elemezve a mindennapi szempontokra és általában a társadalomra gyakorolt hatását.
Kleinarl | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Salzburg | ||
Járás | Sankt Johann im Pongau | ||
Irányítószám | 5603 | ||
Körzethívószám | 06418 | ||
Forgalmi rendszám | JO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 792 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1014 m | ||
Terület | 70,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kleinarl weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kleinarl témájú médiaállományokat. | |||
Kleinarl osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 792 lakosa volt.
Kleinarl Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik az Alacsony-Tauern hegység nyugati határán, a Kleinarlbach folyó mentén. Legmagasabb pontja a Faulkogel (2654 m), de nála feltűnőbb és környezetéből jobban kiemelkedik a 2410 m-es Ennskraxen. Legnagyobb állóvize a Jägersee. A községnek két településrésze van: Hinterkleinarl és Mitterkleinarl.
A környező önkormányzatok: délnyugatra Hüttschlag, nyugatra Großarl, északra Wagrain, keletre Flachau, délre Zederhaus.
A Kleinarlbach folyót először 930-ban említik írásban, de völgye ekkor még nagyrészt lakatlan volt, csak a 12. században kezdődött el megművelése a felső-bajoroszági Schwaigenből érkező telepesek által. A völgy a 15. századig Wagrain, utána Radstadt bíróságának fennhatósága alá tartozott.
A kleinarli önkormányzat területén 2017 januárjában 792 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,6% a régi (2004 előtti), 2,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 94,1%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német (95,7%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok alkották 1,1%-kal.
A lakosság számának változása:
2016 | 775
|
2018 | 792
|