Kisoldal
Ebben a cikkben elmélyülünk a Kisoldal témában, és megvizsgáljuk a témával kapcsolatos összes releváns szempontot. A Kisoldal ma nagyon fontos téma, és hatása mindennapi életünk különböző területein érezhető. Ezen a cikken keresztül megpróbálunk megvilágítani a Kisoldal-hez kapcsolódó különböző szempontokat, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljesebb és részletesebb megértést biztosítsunk a témában. Az eredetétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Kisoldal átfogó elemzésébe merülünk, hogy megalapozott és gazdagító vitát ösztönözzünk.
| Prága történelmi belvárosa | |
| Világörökség | |
 | |
| Kilátás a Kisoldalra a Károly híd tornyából | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisoldal
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 17″, k. h. 14° 24′ 14″50.088056°N 14.403889°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 17″, k. h. 14° 24′ 14″50.088056°N 14.403889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisoldal témájú médiaállományokat. | |
A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában részt vevő városrésze. Nevét elhelyezkedéséről kapta, ugyanis a Vltava bal partján, a Hradzsin tövében a nagyobb területű és népességű Óvárossal és Újvárossal szemközt helyezkedik el; előbbivel a Károly híd kapcsolja össze.
Területe 137,28 ha, lakosainak száma 2001-ben 6809, 2006-ban 6445 volt.
Történelme
A városrész a 10. század környékén kezdett benépesülni, hivatalosan II. Ottokár nyilvánította önálló településsé 1257-ben. A középkorban ez lett a német telepesek legfontosabb Prágában. A barokk időkben sorra épültek itt a nemesi paloták, a városrész egységes képét nagyrészt ma is ezek határozzák meg.
A negyed központja a Kisoldali tér, ahol a Szent Miklós-templom a barokk templomépítészet remeke. A hozzá csatlakozó jezsuita rendház a kevés magyar vonatkozású prágai hely egyike: itt lakott II. Rákóczi Ferenc, amit emléktábla is jelez.
Ma a negyed egyszerre kormányzati központ (itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, több minisztérium és nagykövetség), valamint a turisták kedvenc célpontja. Utóbbit elősegítik a pihenő-sétáló zöld negyedek, a Kampa, és a Petřín-hegy.
A városrész híres szülötte Jan Neruda, akinek nevét és itteni munkásságát utca őrzi. A városrész lakosairól szól a Moldvaparti históriák című könyve.
Lakossága
A városrész népességének változása:
| Lakosok száma | 22 140 | 20 447 | 21 161 | 22 780 | 21 218 | 15 184 | 13 150 | 8411 | 6809 | 4584 |
| 1869 | 1890 | 1900 | 1921 | 1930 | 1961 | 1970 | 1991 | 2001 | 2021 |
Látnivalói
- Szent Tamás-templom[1]
- Mária Magdolna-templom
- Szent Miklós-templom[2]
- A johannita kolostort 1731-ben építette Thomas Haffenecker (Tomáš Haffenecker). Homlokzatának törékeny, festői és lendületes kora rokokó ornamentikája Carlo Antonio Palliari műve.[3]
- A Petřín domb lábánál, a Kisoldalhoz tartozó Petříni kertekben áll a Szent Lőrinc-katedrális (Kostel sv. Vavřince na Petříně).
Jegyzetek
Források
- Jan Neruda: Prágai történetek. Alinea Kiadó, 2009.
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1974.) ISBN 963-243-155-3
További információk
- Kisoldalról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)