Kis Jankó Bori

A Kis Jankó Bori téma az elmúlt években világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Akár a társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása miatt, a Kis Jankó Bori központi helyet foglalt el a jelenlegi beszélgetésekben és vitákban. Megjelenése óta a Kis Jankó Bori kíváncsiságot és vitákat váltott ki, így lenyűgöző témává tette a felfedezést és a megvitatást. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kis Jankó Bori minden oldalát, az eredetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk erre a témára, és mélyebben megértsük fontosságát.

Kisjankó Bori
Született1876. augusztus 27.
Mezőkövesd
Elhunyt1954. július 14. (77 évesen)
Mezőkövesd
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásahímzőasszony,
mintaíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisjankó Bori témájú médiaállományokat.

Kis Jankó Bori (Gáspár Mártonné Molnár Borbála, Mezőkövesd, 1876. augusztus 27. – Mezőkövesd, 1954. július 14.) magyar, matyó hímzőasszony és mintaíró. A népművészet mestere (1953.) Nagyapja Nagy János szűcsmester, ragadványnevét – Kis Jankó – használta. A mezőkövesdi matyó hímzések előrajzolója és továbbfejlesztője. Ő alkotta meg a rózsák és virágok legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőversenyt rendeznek, ahol átadják a Kisjankó Bori-díjat.

Életpályája

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kisjankó Bori hat gyermeknek adott életet. Az elsőszülött és a legkisebb gyermek elhunyt. Így négy fiúgyermeket nevelt fel. Kisjankó Bori néni családfáját kutatja a neves íróasszony unokája, Gáspár Gábor pécsi testnevelőtanár. Dédunokája, ifj. Gáspár Gábor szintén testnevelőtanár. Szándéka az édesapja kutatásaiból összegyűjtött anyagot és a hagyatékot élővé tenni, ezzel tisztelegve munkássága és a matyó hagyományok megőrzése előtt. Az eredeti rajzok, minták, hímzések, kompozíciók felhasználásával ruha-, illetve ajándéktárgyakból álló kollekciót hozott létre, aminek neve: "Kissing Roses-original matyó composition by Kisjankó Bori."[1][2][3] A mezőkövesdi hímzést díszesebbé, színesebbé tette, valamint motívumokkal gazdagította. 1945 után egyik alapító tagja volt a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetnek. Több kiállításon is szerepelt kézimunkáival. 1955-ben Budapesten műveiből emlékkiállítást rendeztek.

Díjai, elismerései

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Emlékezete

1963 óta lakóháza emlékmúzeum.[4] Ugyanebben az évben Népi Iparművészeti Tanács és a Borsod megyei Tanács VB. megalapította a Kis Jankó Bori emlékdíjat, melyet évente osztanak ki Magyarország legkiválóbb hímzőinek. Nevét a három évenként megrendezett Országos Kis Jankó Bori hímzőpályázat, valamint egy szobor[5] is őrzi.

Irodalom

  • Dajaszászyné Dietz Vilma: Adatok a matyó íróasszonyok életéhez (Ethn. 1952.)
  • Molnár László: Kis Jankó Bori, Mezőkövesd, 1962.

Jegyzetek

  1. ↑ Mezőkövesd. www.mezokovesd.hu. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  2. ↑ Kft., Equator Média: Divatba hozná a matyó örökséget az ismert pécsi testnevelő, Gáspár Gábor és fia (angol nyelven). Pécsi Újság. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  3. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=E8y1Cv7QsfA
  4. ↑ Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 210–211. o. ISBN 963-05-1288-2  
  5. ↑ A szobor Ács József Szobrász alkotása 1969.

Források

További információk

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Ez a szobrászról, iparművészről, fazekasról vagy keramikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!