Kis-Küküllő
Ebben a cikkben a Kis-Küküllő-ről fogunk beszélni, amely téma az évek során érdeklődés és vita tárgya. A Kis-Küküllő a kortárs társadalomban széles körben tárgyalt fogalom, és relevanciája a kutatás különböző területein nyilvánult meg. A történelemtől a pszichológiáig, a tudományig és a populáris kultúráig a Kis-Küküllő felkeltette az akadémikusok, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben a Kis-Küküllő eredetét, jelentését és hatásait, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását fogjuk feltárni.
| Kis-Küküllő | |
 | |
| A Kis-Küküllő Erdőszentgyörgynél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 144 km |
| Forrásszint | 1150 m |
| Vízhozam | 10 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2071 km² |
| Forrás | Bucsin-tető, Görgényi-havasok, Hargita megye, Erdély, é. sz. 46° 39′ 14″, k. h. 25° 17′ 35″46.653889°N 25.293056°E |
| Torkolat | Küküllő (Balázsfalva mellett), é. sz. 46° 10′ 16″, k. h. 23° 53′ 31″46.171111°N 23.891944°E |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Küküllő témájú médiaállományokat. | |
A Kis-Küküllő (románul: Târnava Mică, németül: Kleine Kokel) folyó Erdélyben. A Kis- és a Nagy-Küküllő összefolyásából kialakuló Küküllő folyó Balázsfalva közelében egyesül és Mihálcfalva mellett torkollik a Marosba. A nevében szereplő küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, és jelentése kökényes.[1]
Földrajza
A Görgényi-havasokban ered a Bucsin-tető közeli 1150 méteres magasságból és Balázsfalva mellett egyesül a Nagy-Küküllővel. Hargita, Maros és Fehér megyéken halad át. Sokszor a heves esőzések miatt megáradt a kis folyó és elöntötte a falvakat és a hozzájuk tartozó határokat. A legnagyobb vízhozamot (630 m³/s - nagyobb, mint a Tisza átlagos vízhozama Szolnoknál) 1975 júliusában mérték. 2002-től kezdődően megerősítették a falvakat védő gátakat. A Bözödújfalusi-víztározó is az árvízveszély csökkentéséért épült volna eredetileg, de később a tervet módosították. Bözödújfalu lakóit kitelepítették, és az immár lakatlan települést elárasztották, csak a templomtorony látszott ki a vízből két évtizeden keresztül, amíg az is le nem omlott. Bözödújfalu lett a falurombolás szimbóluma.[2]
Települések a folyó mentén
Települések a Kis-Küküllő mentén (nem teljes lista): Parajd, Szováta, Sóvárad, Kibéd, Makfalva, Hármasfalu, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Vámosgálfalva, Dicsőszentmárton, Ádámos, Magyarkirályfalva, Küküllővár, Zsidve, Szépmező, Szancsal és Balázsfalva.
Kis-Küküllő galéria
-
A Kis-Küküllő folyó Magyarkirályfalvánál -
A Kis-Küküllő völgye Parajdnál -
Források
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, 387. o. (1994)
- ↑ Bözödújfalusi víztározó - Erdőszentgyörgy. erdoszentgyorgy.ro. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
További információk
- Kis-Küküllő mente (magyar nyelven). Székelyföld Információs Portál. . (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- Gagyi Zoltán: Kis-Küküllő vármegye rövid története (magyar nyelven). alkisz.ro. . (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- A Kis-Küküllő (magyar nyelven). Erdély Honismeret Fotóalbumok. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
.svg){kind=small}