Ebben a cikkben elmélyülünk a Kelet-európai gímszarvas témában, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A történelem során a Kelet-európai gímszarvas döntő szerepet játszott különböző területeken, személyesen és szakmailag egyaránt. A Kelet-európai gímszarvas eredetétől napjainkig tanulmányozás, vita és viták tárgya volt, amely ellentmondó véleményeket és eltérő nézőpontokat szül. Ebben a cikkben a Kelet-európai gímszarvas különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve hatását különböző kontextusokban, és olyan betekintést nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban.
A kelet-európai gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó gímszarvas (Cervus elaphus) egyik európai alfaja.
A kelet-európai gímszarvas elterjedési területe Délkelet-Európa és Közép-Európa, a nyugati alfajtól az Alpok és a Kárpátok szigetelik el. Magyarországon ez az alfaj él.
Az állat bundája világos színű. Sárgásfehér tükrét fekete rajzolat veszi körül. A legnagyobb példányok a közép-európai Kárpátokban élnek.[2] A kelet-európai gímszarvas alig különböztethető meg a nyugat-európai gímszarvastól.