Kelestény

Ebben a cikkben a Kelestény témával foglalkozunk, amely az elmúlt években a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt vált aktuálissá. A Kelestény olyan téma, amely a mai társadalomban betöltött fontossága és jelentősége miatt felkeltette a szakértők és tudósok, valamint a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben a Kelestény-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől és történetétől a mai hatásig. Különféle nézőpontokat és véleményeket fognak megvizsgálni a témában, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet adjanak a témában. Ezen túlmenően olyan reflexiókat és következtetéseket kínálnak, amelyek elmélkedésre és vitára invitálnak, hogy elmélyítsék a Kelestény és a kortárs világra gyakorolt ​​hatásának megértését.

Kelestény (Klieština)
Kelestény zászlaja
Kelestény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterHelena Koštialiková
Irányítószám018 02
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Teljes népesség346 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület5,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 18° 21′ 15″49.183333°N 18.354167°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 18° 21′ 15″49.183333°N 18.354167°E
Kelestény weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelestény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelestény (szlovákul Klieština) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Fekvése

Vágbesztercétől 12 km-re északnyugatra, a Marikó völgyében fekszik. A Marikóba igyekvő Radotina-patak folyik át rajta.

Története

1408-ban „Klystyna” néven említik először. 1438-ban „Kleschyna” formában találjuk. 1439-től Vágbeszterce várának tartozéka, majd a budatíni uradalom része volt. 1504-ben „Klescina”, 1507-ben „Kliesczina” alakban szerepel az írott forrásokban. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ben 60 házában 65 családban 344 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLICSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és Szapári Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Marikovához, mellynek filiája nem meszsze, Pukhovhoz mint egy mértföldnyire, vidékje soványas, vagyonnyai is selejtesek, fája mind a’ két féle van.”[2]

1828-ban 16 háza állt 361 lakossal, akik juhtenyésztéssel, kosárfonással, szitakészítéssel foglalkoztak. A 19. században földesurai a Balassa és Szapáry családok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klesztyina, Trencsén m. tót falu, 301 kath. lak. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Később hosszú ideig Alsómarikó része lett és csak a 20. század végén lett újra önálló.

Népessége

1910-ben 341, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 379 lakosából 378 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 346 szlovák volt.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!