Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Egyházasnádas hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Egyházasnádas egy olyan téma, amely a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásának köszönhetően felkeltette szakértők, akadémikusok és szakemberek érdeklődését különböző területeken. A következő néhány sorban elemezzük a Egyházasnádas társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai szférára gyakorolt hatásait, megvizsgálva, hogy ez a jelenség hogyan alakította ki felfogásunkat, viselkedésünket és interperszonális kapcsolatainkat. Hasonlóképpen, elmélyülünk a Egyházasnádas körül felmerült különböző perspektívákban és vitákban, azzal a céllal, hogy megvilágítsuk annak több oldalát és valóságát.
Egyházasnádas (Podskalie) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágbesztercei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1235 | ||
Polgármester | Anton Mitaš | ||
Irányítószám | 018 22 (pošta Pružina) | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | PB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 125 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 360 m | ||
Terület | 7,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Egyházasnádas weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházasnádas témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Egyházasnádas (1899-ig Podszkál, szlovákul Podskalie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Vágbesztercétől 13 km-re délre fekszik.
1332-ben „Eghazasnadasd” néven említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODSZKÁL. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Nozdroviczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik mintegy 1000 lépésnyire Trsztyétől, határjában legelője, fája van; de mivel földgye nem mindenütt jó termékenységű, második osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podszkál, tót falu, Trencsén vmegyében, kősziklás hegyek közt: 420 kath., 22 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 2 kastély. Egy meredek kőszálon valami régi várnak nyomait is szemlélhetni. F. u. Ordódy, Trsztyánszky. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.
1910-ben 269, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 154 lakosából 152 szlovák volt.
2011-ben 132 lakosából 126 szlovák volt.