Kanári babérlombú erdő
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Kanári babérlombú erdő-hez kapcsolódik. Történelmi eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig, áthaladva főbb jellemzőin és napjainkban releváns alkalmazásain. A Kanári babérlombú erdő az elmúlt években nagy érdeklődés és vita tárgyát képezte, ami kutatókat, szakértőket és lelkeseket motivált a további tanulmányozására. Reméljük, hogy ezzel a cikkel megvilágítjuk a Kanári babérlombú erdő legfontosabb vonatkozásait, és teljes és naprakész képet nyújtunk olvasóinknak erről az érdekes és fontos témáról.
.jpg)
_02_ies.jpg)
.jpg)
_01.jpg)
_011.jpg)
.jpg)
A kanári babérlombú erdő (Laurisilva canaria) a Makaronéziában növő babérlombú erdők egyik alapvető formációcsoportja.
Elterjedése
A vulkáni szigetek meredek hegyoldalain erőteljes a vertikális zonalitás; a növénytársulások szintenként váltják egymást:
- az alsó zóna természetes növényzete az úgynevezett cserje formáció,
- efölött nő a kanári babérlombú erdő:
- a Kanári-szigeteken 800–2000 m között;
- Madeira déli oldalán mintegy 600 m-ig,
- Madeirán e fölött (600–1300 m) húzódik a madeirai babérlombú erdők öve, ami a Kanári-szigeteken hiányzik;
- az ehhez elég magas szigeteken efölött gyér, magashegyi növényzetet (csarabos fenyért) találunk.
A cserje formáció és a kanári babérlombú erdők átmeneti zónájában olyan növénytársulások nőnek, mint a Myrico fayae-Ericetum arboreae és a Visneo mocanerae-Arbutetum canariensis.[1]
A kanári babérlombú erdők társuláscsoportja távolról sem egységes; benne számos növénytársulás váltakozik. Ezek fő alakító tényezői:
- a csapadék
- a lejtő iránya és
- a tengerszint fölötti magasság.
Az északnak futó, nedves völgyek jellemző társulása az ún. völgyvidéki babérlombú erdő — ez egy tipikus szubtrópusi esőerdő. Fölfelé haladva, a napsütés és a szél hatásának mind inkább kitett oldalakon ez egyre fajszegényebbé válik, és fokozatosan hegyvidéki babérlombú erdővé (Laurisilva de ladera) alakul át.
Története
A szigetek eredeti növényzetét az európaiak betelepülése és a mezőgazdaság ugyancsak visszaszorította, különösen a tengerpart közelében:
- Porto Santo szigetét valaha a cserje formáció részeként számon tartott sárkányvérfa-erdő borította. Ezt a portugálok helytelen erdőgazdálkodással (a fákat túlcsapolták, az újulatot a szigeten elszabadult nyulak rágták le) az utolsó szálig kiirtották; visszatelepítése még kezdetei stádiumában tart.
- Madeirán a tengerpartok betelepítése és a mezőgazdasági hasznosítás a cserje formációt 4-5 kis foltra zsugorította össze
- A kanári babérlombú erdőt a Kanári-szigeteken főleg a mezőgazdaság érdekében irtották; a megmaradt erdőségek mintegy 70 %-a egy helyen: La Gomera szigetén, a Garajonay Nemzeti Parkban maradt fenn; ezért a park a Világörökség része.
Jellemző növényei[2]
">szerkesztés]Fák (a lombkoronaszint növényei)
- azori babér (Laurus azorica Seub.)[3] — Marokkóban és Makaronéziában honos;
- kanári magyal (Ilex perado és Ilex canariensis) — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- Ocotea foetens[7] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- Rhamnus glandulosa[8] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- Euphorbia mellifera (Euphorbia longifolia)[9] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- Picconia excelsa[10]
- Persea indica[11] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- Heberdenia excelsa[12] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- portugál babérmeggy (Prunus lusitanica)
- Prunus lusitanica ssp. hixa[13] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- Visnea mocanera[14] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- kanári fűz (Salix canariensis)[15] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos;
- kanári szamócafa (Arbutus canariensis)[16] — a Kanári-szigetek némelyikén (Tenerife, La Gomera, El Hierro, Gran Canaria) honos;
- cserjés hanga (Erica arborea)[17] — Afrikában, Európában, Észak-Ázsiában és Makaronéziában honos;
- Pleiomeris canariensis[18] — a Kanári-szigeteken honos;
- Sambucus palmensis[19]
- kanári babérfa (Apollonias barbujana)[20]
- Myrica rivas-martinezii[21] — a Kanári-szigetek némelyikén (La Gomera, El Hierro, La Palma honos;
Kúszónövények
- kanári szulák (Convolvulus canariensis)[22]
- Canarina canariensis[23] — a Kanári-szigeteken honos;
- kanári kúszó csodabogyó (Semele androgyna)[24] — Madeirán és a Kanári-szigeteken honos (Semele androgyna ssp. androgyna Madeirán és a Kanári-szigeteken; Semele androgyna ssp. pterygophora csak Madeirán);
- kanári borostyán (Hedera helix ssp. canariensis)[25] — a Kanári-szigeteken honos;
- kanári szárcsagyökér (Smilax canariensis)[26] — Makaronéziában honos;
- mauritániai szárcsagyökér (Smilax aspera ssp. mauritanica)[27]
- Tamus edulis[28] — Makaronéziában, Nyugat-Európában, a Mediterráneumban és Iránban honos;
Cserjék
- Sideritis discolor (sármányvirág)[29] — Gran Canaria szigetének északi lejtőin bennszülött faj
- Adenocarpus ombriosus[30] — El Hierro szigetén bennszülött faj; 500–1400 m között
- Madiera-gyöngyvirágfa (Clethra arborea)[31] — Madeira szigetén bennszülött faj
- Solanum vespertilio (ebszőlő)[32]
- Scrophularia calliantha (görvélyfű)[20]
- Gesnouinia arbórea[33]
- csinos dárdahere (Dorycnium spectabile)[34] — Tenerife szigetén két, egymástól elszigetelt populációja endemikus
- Gileád balzsama (Cedronella canariensis)[35] — Észak-Amerikában és Makaronéziában honos
- Echium pininana (kígyószisz)[36] — La Palma szigetén endemikus
- kanári bűzfa (Anagyris latifolia)[37] — a Kanári-szigetek négy tagján (Tenerife, Gran Canaria, La Gomera, La Palma) endemikus
- Bencomia sphaerocarpa[38] — El Hierro szigetének északi részén endemikus
- Asparagus fallax (spárga)[39] — La Gomerán és Tenerifén endemikus
- Euphorbia bourgeana (kutyatej; Euphorbia lambii)[40] — La Gomerán és Tenerifén endemikus
- keskeny levelű olajfagyal (Phillyrea angustifolia)[41]
- Cheirolophus anagensis[42]
- Cheirolophus arboreus[43] — Afrikában és a Kanári-szigeteken honos
- Gonospermum gomerae[44] — Afrikában és a Kanári-szigeteken honos
- Sonchus wildpretii (csorbóka)[45] — Afrikában és a Kanári-szigeteken honos
- Echium acanthocarpum (kígyószisz)[46] — La Gomera szigetén endemikus
- Sideritis guayedrae[47]
A gyepszint növényei
- Carex perraudieriana (sás)[48] — Tenerife szigetén endemikus
- Sonchus acaulis (csorbóka)[49] — Afrikában és a Kanári-szigeteken honos
- kanári csalán (Urtica morifolia)[50] — Makaronéziában honos: az Azori-szigeteken (São Miguel, Terceira), Madeirán és a Kanári-szigeteken (Gran Canaria, Tenerife, La Gomera, El Hierro, La Palma)
- Myosotis latifolia (nefelejcs)[51] — Észak-Amerikában és Makaronéziában[52] honos.
- Hypericum coadunatum (orbáncfű)[53] — Gran Canaria szigetén endemikus
- Cerastium sventenii (madárhúr)[54] — a Kanári-szigeteken: Tenerifén, La Palma és El Hierro szigetein őshonos
- Lotus dumetorum (kerep)[55] — Afrikában és a Kanári-szigeteken honos
- Phyllis nobla[56] — a Kanári-szigeteken és Madeirán honos
- kanári gólyaorr (Geranium canariensis)[57]
- kanári sárkánykontyvirág (Dracunculus canariensis)[58] — a Kanári-szigeteken és Madeirán honos
- kanári kontyvirág (Arum italicum ssp. canariense, Arum italicum ssp. canariensis)[59] — Makaronéziában honos
- Isoplexis chalcantha[60] — Gran Canaria szigetén, 400–900 m magasan endemikus
- Digitalis canariensis (Isoplexis canariensis)[61]
- Digitalis isabelliana (Isoplexis isabelliana)[62] — a Kanári-szigeteken bennszülött faj
- Aeonium canariense ssp. virgineum (Aeonium virgineum)[63] — Gran Canaria szigetén bennszülött (al)faj
- Aeonium cuneatum (Sempervivum cuneatum)[64] — Tenerife szigetén bennszülött
- Aeonium spathulatum (Sempervivum spathulatum)[65] — a Kanári-szigeteken (Tenerife, Gran Canaria, El Hierro, La Gomera, La Palma) endemikus
- Aeonium goochiae (Sempervivum goochiae)[66] — La Palma szigetén endemikus
- Helianthemum teneriffae (napvirág)[67] — Tenerife szigetén bennszülött faj a Pericallido-Sonchetum gummiferi és Greenovietum aizoonis növénytársulások tagjaként
- kanári szuhar (kanári bodorrózsa, Cistus chinamadensis)[68] — a Kanári-szigeteken bennszülött faj:
- Cistus chinamadensis ssp. chinamadensis Tenerife keleti részén, az Anaga-hegységben 400–700 m között;
- Cistus chinamadensis ssp. gomerae La Gomera szigetén Los Roques és Roque Imada körzetében, 1050 és 1300 m között;
- Cistus chinamadensis ssp. ombriosus El Hierro szigetén, a Valle de El Golfo völgyben, kb. 1250 m magasan
- Argyranthemum adauctum (margaréta) három alfaja —
- Habenaria tridactylites (Orchis tridactylites; kócsagvirág)[72] — a kanári-szigeteken (Tenerife, Gran Canaria, La Gomera, El Hierro, La Palma) endemikus
- Aichryson pachycaulon ssp. praetermissum (örökarany)[73] — Gran Canaria szigetén bennszülött
- Aichryson brevipetalum (örökarany)[74] — La Palma északkeleti részén endemikus
- Aichryson punctatum (örökarany)[75] —
- Aichryson palmense (örökarany)[75] —
- Aichryson bollei (örökarany)[75] —
- Aichryson laxum (örökarany)[75] —
- Crambe feuillei (tátorján)[76] — El Hierro északi részén bennszülött faj
- Crambe gomerae (tátorján)[77] — La Gomera szigetén bennszülött
- Crambe microcarpa (tátorján)[78] — La Palma szigetén endemikus
- Crambe pritzelii (tátorján)[79] — Gran Canaria szigetén endemikus
- Crambe santosii (tátorján)[80] — La Palma szigetének északi–északkeleti endemikus
- Crambe strigosa (tátorján)[81] — Tenerife és La Gomera szigetén bennszülött
- Crambe wildpretii (tátorján)[82] — La Gomera szigetének északnyugati részén bennszülött
- Micromeria varia (pereszlény)[83] —
- Pericallis multiflora[84] — Tenerife szigetén bennszülött
- Pericallis echinata[85] — Afrikában és a Kanári-szigeteken él
- Pericallis hansenii[86] — Afrikában és a Makaronéziában él
- Pericallis hadrosoma[87] — Gran Canaria szigetén bennszülött
- Tolpis glabrescens (krisztusszem)[88] — Tenerife szigetén, az Anaga-hegységben bennszülött faj
- Ixanthus viscosus[89] — a Kanári-szigeteken endemikus
- Scrophularia smithii (görvélyfű)[90] —
- Viola anagae (árvácska)[91] — Tenerife szigetén bennszülött
- azori boglárka (Ranunculus cortusifolius)[92] — Észak-Amerikában és Makaronéziában honos
Páfrányok[93]
">szerkesztés]- Pteridium aquilinum (saspáfrány)
- Diplazium caudatum
- Polystichum setiferum
- Polystichum aculeatum
- Athyrium filix-femina (hölgypáfrány)
- erdei bordapáfrány (Blechnum spicant)
- borostyánlevelű fodorka (Asplenium hemionitis)
- Asplenium aureum (fodorka)
- Asplenium monanthes (fodorka)
- kanári fodorka (Asplenium filare ssp. canariense)
- Asplenium onopteris (fodorka)
- kanári nyúlmancs (Davallia canariensis) — a Kanári-szigeteken és Madeirán endemikus[94]
- makaronéziai édesgyökerű páfrány (Polypodium macaronesicum)
- Hymenophyllum tunbrigense (hártyapáfrány)
- Vandenboschia speciosa
- Dryopteris oligodonta (pajzsika)
- guancs pajzsika (Dryopteris guanchica)
- Dryopteris aemula (pajzsika)
- Culcita macrocarpa[95] — az Ibériai-félsziget partvidékén, a Madeira- és az Azori-szigeteken, továbbá Tenerifén honos
- kúszó láncpáfrány (Woodwardia radicans)[96] — Észak-Amerikában és Makaronéziában honos. Európában a Valle delle Ferriere Természeti Rezervátumban fordul elő.
- Pteris incompleta (szalagpáfrány, ölyvharaszt)[97] — élettere Gibraltáron, Marokkóban és a Kanári-szigeteken (Gran Canaria, La Gomera, Tenerife, La Palma) bizonyított; valószínűleg előfordul Portugáliában és Törökországban is.
Jegyzetek
- ↑ IUCN Red List: Isoplexis chalcantha
- ↑ Laurisilva canaria
- ↑ IUCN Red List: Laurus azorica (Near threatened)
- ↑ . Vector plus: miscelánea científico-cultural (23): pp. 29-40.
- ↑
- ↑ IUCN Red List: Ilex canariensis (Near threatened)
- ↑ IUCN Red List: Ocotea foetens (Near threatened)
- ↑ IUCN Red List: Rhamnus glandulosa (Low Risk)
- ↑ Catalogue of Life: Euphorbia mellifera. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Picconia excelsa (Vulnerable C1, D2)
- ↑ IUCN Red List: Persea indica
- ↑ IUCN Red List: Heberdenia excelsa (Vulnerable C1)
- ↑ Catalogue of Life: Prunus lusitanica subsp. hixa (Willd.) Kunkel. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Visnea mocanera (Near threatened)
- ↑ IUCN Red List: Salix canariensis (Lower Risk/least concern)Salix canariensis
- ↑ IUCN Red List: Arbutus canariensis (Vulnerable D2)
- ↑ Catalogue of Life: Erica arborea. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Pleiomeris canariensis (Vulnerable C1)
- ↑ Catalogue of Life: Sambucus palmensis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ a b David & Zoë Bramwell, 1987: Historia Natural de las Islas Canarias. Guía Básica. Editorial Rueda, Madrid, 294 p.
- ↑ IUCN Red List: Myrica rivas-martinezii (Critically Endangered B2ab)
- ↑ Leal Bienes, Carmen Delia; Pérez Medina, José Francisco; de Lagos Fierro, Emilia Martínez; Delgado Lorenzo, Simón Roger; Díaz Morales, María Jesús. Canarias Isla a Isla. Centro de la Cultura Popular Canaria.
- ↑ Catalogue of Life: Canarina canariensis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Semele androgyna. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Hedera helix subsp. canariensis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Smilax canariensis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Smilax aspera ssp. mauritanica. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Tamus edulis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Sideritis discolor (Critically Endangered B1; C2)
- ↑ IUCN Red List: Adenocarpus ombriosus (Endangered )
- ↑ IUCN Red List: Clethra arborea (Lower Risk/least concern)
- ↑ Catalogue of Life: Solanum vespertilio. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Barry Gómez, Ana Rosa, 1977: Epidermis Foliar y Venación en Gesnouinia arborea (L. Fil.) Gaudich. (Urticaceae) Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. Botánica Macaronésica (4) pp. 55-68. ISSN 0211-7150.
- ↑ IUCN Red List: Dorycnium spectabile (Endangered B2ab; C2a)
- ↑ Catalogue of Life: Cedronella canariensis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Echium pininana (Endangered B2ac)
- ↑ IUCN Red List: Anagyris latifolia (Endangered C2a)
- ↑ IUCN Red List: Bencomia sphaerocarpa (Critically Endangered D)
- ↑ IUCN Red List: Asparagus fallax (Endangered B2ab)
- ↑ IUCN Red List: Euphorbia bourgeana (Vulnerable D2)
- ↑ Briceño Lobo, Juan Carlos; Travieso González, Carlos Manuel; Alonso Hernández, Jesús Bernardino; Ferrer Ballester, Miguel Ángel, 2004: Investigación sobre el Reconocimiento Automático Foliar de la Laurisilva Canaria. Vector plus: miscelánea científico - cultural (23): pp. 29-40.
- ↑ Fernández López, A.; Marrero Gómez, R., 2000: Conservación de recursos Genéticos del Monteverde Canario Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Invest. Agr. (2): pp. 185-208.
- ↑ Catalogue of Life: Cheirolophus arboreus. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Gonospermum gomerae. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Sonchus wildpretii. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Echium acanthocarpum (Critically Endangered B2b)
- ↑ Sideritis guayedrae Marrero Rodr. — Atlas y Libro Rojo de la Flora Vascular Amenazada de España. Adenda. 2010. p. 90.
- ↑ Catalogue of Life: Carex perraudieriana. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Sonchus acaulis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Urtica morifolia. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Myosotis latifolia. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Castilla Gutiérrez, Carlos 1994: Economía ecológica: estudio de valoración de los ecosistemas forestales de Canarias[halott link]. Diversity" en Wilson, E.O. (ed.) Biodiversity. National Academy Press, Washington.
- ↑ Hypericum coadunatum Chr. Sm. ex Link Archiválva 2012. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. Atlas y Libro Rojo de la Flora Vascular Amenazada de España. pp. 316.
- ↑ IUCN Red List: Cerastium sventenii (Endangered B2ab)
- ↑ Catalogue of Life: Lotus dumetorum. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Phyllis nobla. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Leal Bienes, Carmen Delia; Pérez Medina, José Francisco; de Lagos Fierro, Emilia Martínez; Delgado Lorenzo, Simón Roger; Díaz Morales, María Jesús: Canarias Isla a Isla. Centro de la Cultura Popular Canaria.
- ↑ Catalogue of Life: Dracunculus canariensis. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Arum italicum subsp. canariense. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Isoplexis chalcantha (Critically Endangered B1ab; B2ab)
- ↑ Haggett, P., 2002: Encyclopedia of World Geography: Spain, Portugal. Andromeda, p. 1366.
- ↑ Debreceni Pozsgástár
- ↑ Catalogue of Life: Aeonium canariense subsp. virgineum. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Aeonium cuneatum. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Aeonium spathulatum. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ Catalogue of Life: Aeonium goochiae. . (Hozzáférés: 2013. november 16.)
- ↑ IUCN Red List: Helianthemum teneriffae (Critically Endangered B2ab; C2a)
- ↑ IUCN Red List: Cistus chinamadensis (Endangered B2ab)
- ↑ Martín Cácerez, K.; Mesa Coello, R.; Santos Guerra, A.: Argyranthemum adauctum subsp. erythrocapon (Svent.) Humphr. Archiválva 2012. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Atlas y Libro Rojo de la Flora Vascular Amenazada de España]
- ↑ Martín de Abreu, Sonia: Evaluación de especies Amenazadas de Canarias: Argyranthemum adauctum subsp. jacobaeifolium (ARGADAJAC 03/2009)[halott link]». Gonierno de Canarias
- ↑ Martín Cácerez, K.; Santos Guerra, A.: Argyranthemum adauctum subsp. palmensis Santos Archiválva 2012. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Atlas y Libro Rojo de la Flora Vascular Amenazada de España
- ↑ IUCN Red List: Habenaria tridactylites
- ↑ Á. BAÑARES BAUDET; A. ACEVEDO RODRÍGUEZ; M.V. MARRERO GÓMEZ: Aichryson pachycaulon subsp. praetermissum Bramwell Archiválva 2012. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Atlas y Libro Rojo de la Flora Vascular Amenazada de España.
- ↑ Fajardo González, Silvia, 2009: Evaluación de Especies Catalogadas de Canarias. Aichryson brevipetalum Expte Aicbre 06/2009[halott link] Consejería de Medio Ambiente y Ordenación Territorial, Dirección General del Medio natural del gobierno de Canarias.
- ↑ a b c d Lösch, R.; Kappen, L., 1981: The Cold Resistance of Macaronesian Sempervivoideae Oecologia (50): pp. 98-102.
- ↑ IUCN Red List: Crambe feuillei (Critically Endangered B1ab; B2ab)
- ↑ IUCN Red List: Crambe gomerae (Vulnerable D2)
- ↑ IUCN Red List: Crambe microcarpa (Endangered B1ab; B2ab)
- ↑ IUCN Red List: Crambe pritzelii (Endangered B1ab; B2ab)
- ↑ IUCN Red List: Crambe santosii (Least Concern)
- ↑ Crambe strigosa (Least Concern)
- ↑ IUCN Red List: Crambe wildpretii (Critically Endangered C2a; D)
- ↑ Castilla Gutiérrez, Carlos, 1994: Economía ecológica: estudio de valoración de los ecosistemas forestales de Canarias[halott link] Diversity" en Wilson, E.O. (ed.) Biodiversity. National Academy Press, Washington.
- ↑ Rodríguez Núñez, Sofía, 2009: Evaluación de Especies Amenazadas de Canarias. Pericallis multiflora. Expte Permul 11/2009[halott link] Consejería de Medio Ambiente y Ordenación Territorial del Gobierno de Canarias, Dirección General del Medio Natural.
- ↑ Catalogue of Life: Pericallis echinata
- ↑ Catalogue of Life: Pericallis hansenii
- ↑ IUCN Red List: Pericallis hadrosoma (Critically Endangered B2ab; C2a; D)
- ↑ IUCN Red List: Tolpis glabrescens (Endangered B2ab)
- ↑ Plan director. Reserva Natural Especial de Las Palomas Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Consejería de Política Territorial y Medio Ambiente, Dirección General de Ordenación del Territorio del Gobierno de Canarias.
- ↑ Arechavaleta, M., S. Rodríguez, N. Zurita & A. García (coord.), 2010: Lista de especies silvestres de Canarias. Hongos, plantas y animales terrestres. 2009. Gobierno de Canarias. 579 p.
- ↑ Viola anagae Archiválva 2011. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Feddes. Repert. 89. 1979.
- ↑ Catalogue of Life: Ranunculus cortusifolius
- ↑ Leal Bienes, Carmen Delia; Pérez Medina, José Francisco; de Lagos Fierro, Emilia Martínez; Delgado Lorenzo, Simón Roger; Díaz Morales, María Jesús: Canarias Isla a Isla. Centro de la Cultura Popular Canaria.
- ↑ angol nyelvű szótár
- ↑ IUCN Red List: Culcita macrocarpa (Near Threatened)
- ↑ Catalogue of Life: Woodwardia radicans
- ↑ IUCN Red List: Pteris incompleta (Vulnerable C2a)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Laurisilva canaria című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.