A modern világban a Kalvarija állandó vita és érdeklődés témája volt. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mai relevanciája, akár a mindennapi életünkre gyakorolt hatása miatt, a Kalvarija számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A Kalvarija eredetétől a mai fejlődésig olyan téma volt, amely felkeltette az akadémikusok, szakértők, valamint minden korú és hátterű ember figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kalvarija számos aspektusát és jelentőségét a mai társadalomban, valamint a jövőbeni relevanciáját.
Kalvarija | |||
![]() | |||
Boldogságos Szűz Mária templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megye | Marijampolė | ||
Irányítószám | LT-69030 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4025 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kalvarija weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kalvarija témájú médiaállományokat. |
Kalvarija (lengyel Kalwaria) város Litvániában, az ország déli részén, a lengyel határ közelében.
A 17. században Jerzy Tyszkiewicz püspök úgy döntött, hogy itt épít egy kálváriát. Itt alapított egy domonkos kolostorot. II. Szaniszló Ágost lengyel király 1791-ben megerősítette a városi jogokat.
1795-ben a Lengyelország III. felosztása a várost Poroszország csatolta. 1807-ben a város visszatért a lengyel uralom alá a Varsói Hercegség részeként. Az 1815-es bécsi kongresszust követően a Kongresszusi Lengyelország részévé vált, később Oroszországba beépítve. Közigazgatási szempontból a város az Augustówi vajdasághoz, majd az Augustówi és a Suwałki kormányhoz tartozott (Augustów és Suwałki ma Lengyelország határain belül vannak). Az első világháború után, 1918-ban, a várost beillesztették Litvániába.