Kalcium-fluorid
Ebben a cikkben a Kalcium-fluorid lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma eredetétől napjaink relevanciájáig felkeltette a kutatók, az akadémikusok és a rajongók figyelmét egyaránt. Az idő múlásával a Kalcium-fluorid döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, a kultúrától a gazdaságig. Részletes elemzésen keresztül feltárjuk a Kalcium-fluorid különböző oldalait, feltárva hatását és relevanciáját a mai világban.
| Kalcium-fluorid | |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7789-75-5 | ||
| PubChem | 24617 | ||
| ChemSpider | 23019 | ||
| EINECS-szám | 232-188-7 | ||
| DrugBank | DB15962 | ||
| ChEBI | 35437 | ||
| RTECS szám | EW1760000 | ||
| InChIKey | WUKWITHWXAAZEY-UHFFFAOYSA-L | ||
| Gmelin | 18380 | ||
| UNII | O3B55K4YKI | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CaF2 | ||
| Megjelenés | fehér, kristályos anyag | ||
| Sűrűség | 3,18·103 kg/m³ (szilárd) | ||
| Olvadáspont | 1402 °C | ||
| Forráspont | 2496,85 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan (16 mg/l, 20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| Lenyelés veszélye | kicsi | ||
| Belégzés veszélye | kicsi | ||
| Szembe kerülés veszélye | kicsi | ||
| Bőr-kontaktus veszélye | kicsi | ||
| R mondatok | nincs R-mondat[1] | ||
| S mondatok | nincs S-mondat[1] | ||
| LD50 | 4250 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | kalcium-klorid kalcium-bromid kalcium-jodid | ||
| Azonos anion | magnézium-fluorid stroncium-fluorid bárium-fluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kalcium-fluorid (CaF2) a kalcium és a fluor ionos vegyülete. A természetben a fluorit (más néven folypát) kristályban fordul elő és a világ legnagyobb fluorforrása. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Tömény savakkal viszont reagál, ekkor hidrogén-fluorid fejlődik.
Az anyagnak köbös szerkezete van, melyben egy kalciumatom nyolc fluoratommal koordinálódik, és minden F- iont négy Ca2+ ion vesz körül.[3] Bár a tiszta anyag színtelen, a szennyeződések miatt az ásvány gyakran színes.
Előállítása
Ipari célokra főként a természetben található fluoritot használják. Ezt porítják, így kerül forgalomba.
Mesterségesen is előállítható, ha kalcium-klorid oldathoz ammónium-fluorid- vagy nátrium-fluorid oldatot öntenek, majd az ekkor leváló csapadékot híg sósavval melegítik.
Felhasználása
A kalcium-fluoridból fluort, hidrogén-fluoridot és más fluorvegyületeket gyártanak. A kohászatban az ércek olvadáspontjának csökkentésére szolgál, a folypát név is innen ered. Opálüveg és zománcok készítésére is alkalmazzák. Optikai készülékekben is használják, mert az ultraibolya fényt a kalcium-fluorid-kristályok átengedik.
Jegyzetek
- ↑ a b c d A kalcium-fluorid biztonsági adatlapja (Merck) (németül)
- ↑ A kalcium-fluorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ G. L. Miessler and D. A. Tarr “Inorganic Chemistry” 3rd Ed, Pearson/Prentice Hall publisher, ISBN 0-13-035471-6.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
