Kőrisbogár
Ebben a cikkben a Kőrisbogár témájában fogunk elmélyülni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A Kőrisbogár vita és vita tárgyát képezte különböző területeken, legyen az akadémiai, társadalmi, politikai vagy kulturális szféra. A Kőrisbogár megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban betöltött jelentősége és életünkre gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Kőrisbogár-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító elképzelést nyújtsunk a témáról.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Lytta vesicatoria (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kőrisbogár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrisbogár témájú médiaállományokat és Kőrisbogár témájú kategóriát. |
A kőrisbogár (Lytta vesicatoria) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a hólyaghúzófélék (Meloidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A kőrisbogár Skandinávia kivételével Európa egész területén és Ázsia déli részein Közép-Ázsiáig előfordul.
Megjelenése
A kőrisbogár 9-21 milliméter hosszú, egyszínű fémfényű zöld, zöldeskék, vagy enyhén aranyos. Csápja a 3. íz végétől kezdve fekete. Feje széles és lapos, az előhátnál szélesebb.
Életmódja
A kőrisbogár meleg lombos erdőkben júniustól augusztusig tömegesen jelenik meg. A kőrisen kívül tápnövényei közé tartozik az orgona és a fagyal, a leveleket néha a vastagabb erekig lerágja.
Források
- Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat kiadó)
- Dr. Endrődi Sebő: Bogarak (Búvár zsebkönyvek, Móra kiadó)
