Mai cikkünkben a Kőnig Vilmos lenyűgöző világába fogunk beleásni. Legyen szó aktuális témáról, közéleti személyiségről vagy történelmi eseményről, a Kőnig Vilmos emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kőnig Vilmos-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Függetlenül attól, hogy szakértője-e a témának, vagy csak most kezdi felfedezni azt, kérjük, merüljön el ebben az izgalmas utazásban, hogy jobban megértse a Kőnig Vilmos jelentését és relevanciáját korunkban.
Kőnig Vilmos | |
Született | Kőnig Ignác Farkas 1854. december 27. Győr |
Elhunyt | 1930. szeptember 13. (75 évesen) Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Stricker Matild (h. 1900–1930) |
Foglalkozása | ügyvéd (barrister) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (16-2-46) |
Kőnig Vilmos, eredetileg Kőnig Ignác Farkas (Győr, 1854. december 27. – Budapest, 1930. szeptember 13.)[1][2] ügyvéd, jogi szakíró.
Kőnig Miksa kézműiparos és Neuschloss Borbála (1824–1882)[3] fia. Középiskolai tanulmányait a győri bencés, majd a pesti Piarista Gimnáziumban végezte. 1874 és 1878 között a Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1882-ben jogi doktori oklevelet nyert. 1883 és 1930 között Budapesten dolgozott ügyvédként. 1897-től tagja volt az ügyvédi vizsgálóbizottságnak. 1911-ben udvari tanácsosi kinevezést kapott. Szerkesztette a Grill-féle Döntvénytár Polgári törvénykezés című kötetét (Térfy Gyulával, Budapest, 1906). Közreműködött a Magyar jogi lexikon szerkesztésében. Cikkei megjelentek napi lapokban, a Büntető Jog Tárában, az Ügyvédek Lapjában és a Jogtudományi Közlönyben.
A Kozma utcai izraelita temetőben (16-2-46) helyezték végső nyugalomra.
Felesége Stricker Matild (1868–1959)[4] volt, Stricker Ede és Meringer Laura lánya, akit 1900. augusztus 6-án Budapesten vett nőül.[5]
Gyermekei: