Központi járás (Tolna vármegye)

A mai világban a Központi járás (Tolna vármegye) az emberek széles köre számára érdekes és vitatémává vált. A társadalomban egyre növekvő relevanciájával a Központi járás (Tolna vármegye) továbbra is változatos véleményeket és nézőpontokat generál, amelyek hatással vannak az egyéni és kollektív döntésekre. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Központi járás (Tolna vármegye) jelentős hatással van gondolkodásunkra és cselekvésünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Központi járás (Tolna vármegye)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak életünkre gyakorolt ​​hatását, valamint azt, hogy ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Központi járás (egyértelműsítő lap)

A Központi járás a Szekszárdi járás elődje volt a (történelmi) Tolna vármegyében Szekszárd központtal. A járás székhelye, Szekszárd ekkoriban külön törvényhatóság, rendezett tanácsú város volt, nem volt része a járásnak. A járás az 1950-es megyerendezés során változtatott nevet, „szűnt meg”.

Települései 1913-ban

A korábban a Duna bal partján lévő, a folyó 1854-es szabályozása miatt a bal partról a jobb partra kerülő Bogyiszlót Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területétől 1931. január elsején csatolták át a Központi járáshoz, Tolna vármegyéhez[1].

Jegyzetek

  1. ↑ Bogyiszló története (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 12.)

Források