Manapság a Ladomány olyan téma, amely sok ember életében jelen van. A technológia és az információ gyors fejlődésével a Ladomány sok ember számára érdekes ponttá vált szerte a világon. A társadalomra gyakorolt hatásától a személyes relevanciáig a Ladomány nagy vitát váltott ki, és felkeltette a különböző területek szakértőinek érdeklődését. Ebben a cikkben a Ladomány-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai jelentőségét.
Ladomány | |
![]() | |
Nepomuki Szent János-templom | |
Közigazgatás | |
Település | Bonyhád |
Városhoz csatolás | 1940 |
Korábbi rangja | község |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomány témájú médiaállományokat. |
Népességváltozás | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) |
1785 | 141 | — |
1828 | 209 | +48,2% |
1857 | 94 | −55,0% |
1869 | 126 | +34,0% |
1880 | 130 | +3,2% |
1890 | 142 | +9,2% |
1900 | 117 | −17,6% |
1910 | 134 | +14,5% |
1920 | 156 | +16,4% |
1930 | 148 | −5,1% |
1970 | 85 | −42,6% |
1980 | 14 | −83,5% |
2011 | 14 | +0,0% |
2022 | 23 | +64,3% |
Forrás: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára - 10. Tolna megye (1996) |
Ladomány ma Bonyhádhoz tartozó falu Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Bonyhádtól 8 kilométerre északkeletre egy völgyben található zsáktelepülés, az 1992-ben épült beton bekötőúton Széptölgyes felől közelíthető meg, emellett a sárga sáv jelzésű turistaútvonal is erre vezet.[1]
Először 1437-ben említi egy oklevél.[2] Hasonlóan számos más Tolna vármegyei községhez, Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően 1729 és 1733 között Württenberg és Hessen vidékéről. A 18. század végén a Dőri családhoz tartozott, egyházilag pedig Kakasdhoz.[3] 1766-ban kilenc család lakta. 1873-ban ideiglenesen hozzácsatolták Belacot, amely ma Kakasd része.[4] Az 1930-as években kis mérete ellenére olvasókör, iskola, posta, énekkar, gazdakör (1932-től) és bolt is működött a településen, ekkoriban elszigetelt fekvése és gazdagsága miatt Kanadaként emlegették. A környező dombokon szőlőt műveltek, híres volt a ladományi bor.[5]
Miután 1895-től a kakasdi körjegyzőséghez tartozott, a kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették. Az elzárt, bekötőút nélküli helyről a betelepített felvidéki magyar lakosok is elköltöztek, ekkor zárták be az iskolát, ráadásul a gyerekeket a távolabbi Nagymányokra irányították át.[5] A bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetbe szervezték a lakosságot, az 1960-as években 28 ház állt a településen.[6] 1990-re teljesen kihalt, ekkoriban csak két házat használtak nyári lakhelyként.[1] Később újjátelepült, új házak is épültek.[7][8] A romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították, majd többen hétvégi házat vettek az időközben a kirándulók közt is népszerűvé váló helyen.[9]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ladomány, német falu, Tolna vmegyében, 128 kath. lak. F. u. gr. Festetics. Ut. p. Szekszárd 2 1/4 ór.”[10]