A mai világban a Közönséges mérgesrája olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomban betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Közönséges mérgesrája állandó beszédtéma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Közönséges mérgesrája példátlan jelentőségűvé vált, heves vitákat váltva ki, és emberek millióinak érdeklődését világszerte. Ebben a cikkben a Közönséges mérgesrája különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását tárjuk fel.
Közönséges mérgesrája | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() A közönséges mérgesrája
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Adathiányos | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Dasyatis pastinaca (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
![]() A közönséges mérgesrája előfordulása
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Közönséges mérgesrája témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges mérgesrája témájú médiaállományokat és Közönséges mérgesrája témájú kategóriát. |
A közönséges mérgesrája (Dasyatis pastinaca) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a tüskésrájafélék (Dasyatidae) családjába tartozó faj.[1]
A Dasyatis porcoshal-nem típusfaja.
A közönséges mérgesrája az Északi-tengerben ritkábban fordul elő, inkább az Atlanti-óceán keleti részein, valamint a Fekete-tenger és a Földközi-tenger vizeiben gyakori faj. Az ennél hidegebb vizeket kerüli.[2] Homokos padokon gyakori az előfordulása, a víz alatti laza talajba szívesen fúrja bele magát.
A közönséges mérgesrája maximum két és fél méter hosszú és másfél méter széles,[2] de általában csak az 50–60 cm-es tartományban változik a méretük, a hímek mindig kisebbek a nősténynél. Színezetük a szürkésbarna és az olajzöld között változik, a fiatal példányok lehetnek fehéren pettyezettek. Testük felülnézetből rombusz alakú, amely kétágú, tüskés farokban végződik. A farok mérete 30–35 cm-es is lehet, felülete méreganyaggal van bevonva. A faj egyik jellegzetes bélyege, hogy jókora fecskendőnyílásaik vannak, nem ritka, hogy ezek az állat szeménél is nagyobbak.[2] Testfelületük sima, bőrükben szórványosan fordulnak csak elő bőrfogak. Fogazatukat tekintve a hímeknek kiemelkedő, hegyes, a nőstényeknek lapos fogaik vannak, amelyek változatos számú sorokban találhatók meg az állkapocsban. Felül 28-38, alul 28-43 sor fogazat lehet. Mellúszóikat szárnyhoz hasonló mozdulatokkal használja, gyakorta ugranak ki a vízből.[2]
Táplálékul halakat, puhatestűeket, kagylókat és rákokat fogyaszt. Általában éjszaka mozdul ki rejtekéből. A pörölycápák kedvelt tápláléka. Magányosan és fajtársaival csoportot alkotva is előfordul, utóbbi esetben akár nemek szerint is csoportosulhatnak.
Ál-elevenszülő (ovovivipar) faj, egyszerre általában 4-6 kicsinye születik.[2] Általában egy évben két almot gondoznak sekély vizű partok közelében. A kis ráják körülbelül 20 cm hosszúak és 8 cm szélesek születésükkor.