Környezetmérnök
Ebben a cikkben a Környezetmérnök témával foglalkozunk különböző nézőpontokból és nézőpontokból. Elemezzük jelentőségét, hatását és relevanciáját ma, valamint időbeli alakulását. Megvizsgáljuk az üggyel kapcsolatos különböző véleményeket és álláspontokat azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsunk a Környezetmérnök-ről. Ehhez olyan adatokra, kutatásokra és tanúvallomásokra fogunk támaszkodni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy elmélyítsük ismereteinket és megértését ebben a témában. Kritikus és reflektív megközelítéssel feltárjuk a Környezetmérnök következményeit és következményeit a társadalomban, a kultúrában és általában a világban.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A környezetmérnök (angolul environmental engineer) a bolognai rendszerű felsőoktatásban választható egyik műszaki szakképzettség. Az oklevélben szereplő megnevezés: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
A környezetmérnök képzettséggel betölthető foglalkozások
- Környezetvédelmi mérnök (FEOR 2127)
- Környezetvédelmi technikus (FEOR 3126)
- Műszaki tevékenységet folytató részegység vezetője (FEOR 1346)
- Anyag- és termékvizsgáló, minősített laboráns (FEOR 3193)
- Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) (FEOR 1418)
Képzési ágak
- Bio-, környezet- és vegyészmérnöki
Környezetmérnöki tudomány
Olyan mérnöki tudományág, amely magába foglalja a korszerű, tudományos, azon belül természettudományos, mérnöki, gazdasági, és menedzsment ismereteket. A Környezetmérnöki tudomány integrálja a műszaki és a környezetismereti tudományokat. A tudományág fő célja, hogy javítsa a természeti környezet, lehetővé téve a víz, a levegő és a talaj tisztán tartását, tisztaságának javítását illetve szennyezésmentességének megőrzését. A környezetmérnök tudomány elsősorban az ember védelmére irányuló feladatokkal foglalkozik, figyelembe véve a környezetvédelem fontosságát.
A környezetmérnök feladatai
Európai uniós előírásokat, illetve Nemzetközi Szabványokat betartva a szembesült környezeti problémákra megfelelő megoldások keresése. Környezeti problémákból adódóan:
- hulladékgazdálkodás helyreállítása, regionális hulladéklerakók megfelelő kialakítása
- szennyvíz kezelési technikák kifejlesztése, szennyvízhálózat megfelelő kiépítése
- levegőtisztaság-védelem
- korszerű technológiák fejlesztése (pl.: környezetbarát motorhajtóanyag fejlesztés)
Vállalatok, cégek életében fontos a környezeti átvilágítottság, hiszen a működésükhöz elkerülhetetlen, hogy a környezeti szempontokat mennyire veszi figyelembe a tevékenységük során (piaci érték növelés, stb.). Környezeti jelentések készítésének esetei:
- önkormányzatok, vállalatok környezeti jelentésekre kötelezettek
- intézmény, település környezeti hatásának felmérése esetén
- menedzsment rendszer kiépítésénél
Környezetmérnök-képzés
A tanulmányok négy fontos részből tevődnek össze:
- alapozó képzés: természettudományok és műszaki ismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, műszaki rajz, áramlás- és hőtan stb.)
- szakmai törzsanyag, szakirányokra bontva
- szabadon választható szakmai ismeretek
- szabadon választható tantárgyak
Jelenleg Magyarország több felsőfokú intézményében folyik a környezetmérnök-képzés:
- Budapesti Műszaki Egyetem
- Debreceni Egyetem
- Eötvös József Főiskola
- Miskolci Egyetem
- Nyugat-Magyarországi Egyetem
- Pannon Egyetem
- Óbudai Egyetem
- Pécsi Tudományegyetem
- Széchenyi István Egyetem
- Szent István Egyetem
- Szegedi Tudományegyetem
Jó környezetmérnök
Mérnöki tudományokban és a matematika terén maximálisan képzett, és ugyanakkor a biológiaiban, ökológiaiban, természet- és tájvédelemben, tehát a zöld ismeretekben otthonosan mozgó szakember.