Kölesformák

A Kölesformák kérdése napjaink egyik legrelevánsabb kérdése, amely a társadalom különböző területein érezteti hatását. A Kölesformák eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig szenvedélyes vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben a Kölesformák-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történelmi jelentőségét, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kölesformák lehetséges jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívásokra. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Kölesformák világán keresztül!

Kölesformák
A termesztett köles
A termesztett köles
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae)
Link
nemzetségcsoport

lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kölesformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesformák témájú kategóriát.

A kölesformák (Panicoideae) a perjefélék (Poaceae) egyik alcsaládja. Legtöbbjük trópusi növény, C4 típusú fotoszintézissel. Kétvirágú, rendszerint magánosan álló füzérkéjüket két pelyvalevél takarja. A füzérke egyben hull le.

Az alcsalád gazdaságilag legjelentősebb faja a termesztett köles (Panicum miliaceum). A gyomköles (Panicum ruderale) gyakran fordul elő a kukoricásokban. A Kárpát-medencében fontos nemzetségük még a kakaslábfű (Echinochloa), az ujjasmuhar (Digitaria) és a muhar (Setaria). A csumizt vagy óriás muhart (Setaria italica convar. maxima) Kelet- és Közép-Ázsiában, valamint Dél-Európában korábban étkezési céllal, ma már inkább csak takarmánynak termesztik. Az ezüstös tollborzfű (Pennisetum villosum) nálunk is elterjedt dísznövény.

Rendszertani felosztásuk

Az alcsaládot hét nemzetségcsoportra tagolják:

Ezt a nemzetségcsoportot egyes rendszertanok önálló alcsaládnak tekintik. Tagjainak többsége C4 fotoszintézisű trópusi növény. Kétvirágú, kétpelyvás füzérkéik egyben hullanak le, és csaknem mindig kettesével helyezkednek el a kalászorsón úgy, hogy egyikük nyeles, a másik pedig ülő.

Az alcsalád kiemelkedő gazdasági jelentőségű növényei a kukorica (Zea mays), a nemes cukornád (Saccharum officinarum), a cukorcirok (Sorghum dochna provar. dochna), a seprűcirok (Sorghum dochna provar. technicum), a tarka cirok (Sorghum bicolor) és a szudánifű (Sorghum sudanense). A fenyércirok (Sorghum halepense) a kukorica világszerte elterjedt gyomnövénye.

  • Paniceae R.Br. (in Flinders) csoport 108 nemzetséggel:

Források