Ebben a cikkben a Kézdikővár lenyűgöző világát és a téma társadalmunkra gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A Kézdikővár egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat generált, és egyre növekvő érdeklődést váltott ki számos oldala iránt. Ezeken az oldalakon a Kézdikővár történetében, hatásában és lehetséges jövőbeli vonatkozásaiban fogunk elmélyülni, minden részletet elemezve, és átfogó képet adunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális. A kezdetektől a legújabb alkalmazásokig ez a cikk belemerül a Kézdikővár átfogó elemzésébe, azzal a céllal, hogy az olvasó számára mély és gazdagító megértést biztosítson ennek az izgalmas témának.
Kézdikővár (Petriceni) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Kézdiszentlélek |
Rang | falu |
Községközpont | Kézdiszentlélek |
Irányítószám | 527152 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64853 |
Népesség | |
Népesség | 934 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 940 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 640 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kézdikővár (1905-ig Peselnek, románul Petriceni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Kézdiszentlélek községhez tartozik.
Kézdivásárhelytől 9 km-re északnyugatra, a Peselnek-patak mellett fekszik.
1905-ig neve Peselnek (szláv: bcselnik = méhes) volt, de mivel ez gúny tárgya volt, ezért 1905-ben várszerű kerítéseiről a mai nevét állapították még számára.
Területe ősidők óta lakott. A Kászon-patak jobb parti magas teraszán a Polyvárnak nevezett helye őskori újkőkorszaki telep maradványait tárták fel. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem délebbre a Céklás-patak mellett feküdt, ahol még mindig látszanak a 12. századi templom maradványai. Először 1332-ben említik Pusulvik néven. Mai római katolikus templomerődjét 1825-ben építették Szent Lőrinc tiszteletére. A Pótsa-udvarház a 18. században épült. 1910-ben 1217 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 952 lakosából 951 magyar volt.