A mai világban a Kékbajszú levélmadár olyan releváns témává vált, amely emberek millióinak figyelmét hívja fel szerte a világon. Megjelenése óta a Kékbajszú levélmadár jelentős hatást váltott ki különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Az évek során a Kékbajszú levélmadár szenvedélyes vitákat váltott ki, és jelentős változásokat hozott abban, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kékbajszú levélmadár időbeli alakulását, és megvizsgáljuk a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
Kékbajszú levélmadár | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Chloropsis cyanopogon (Temminck, 1829) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Kékbajszú levélmadár témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kékbajszú levélmadár témájú kategóriát. |
A kékbajszú levélmadár (Chloropsis cyanopogon) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a levélmadárfélék (Chloropseidae) családjába tartozó faj.
A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy a német név tükörfordítása (Blaubart-Blattvogel).
Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Szingapúr és Thaiföld területén honos. Síkvidéki erdő, gyümölcsösök, bokrosok és tisztások és ültetvények lakója.
Szaporodási időszaka februártól augusztusig tart.