Kékbajszú levélmadár

A mai világban a Kékbajszú levélmadár olyan releváns témává vált, amely emberek millióinak figyelmét hívja fel szerte a világon. Megjelenése óta a Kékbajszú levélmadár jelentős hatást váltott ki különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Az évek során a Kékbajszú levélmadár szenvedélyes vitákat váltott ki, és jelentős változásokat hozott abban, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kékbajszú levélmadár időbeli alakulását, és megvizsgáljuk a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Kékbajszú levélmadár
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Levélmadárfélék (Chloropseidae)
Nem: Chloropsis
Faj: C. cyanopogon
Tudományos név
Chloropsis cyanopogon
(Temminck, 1829)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékbajszú levélmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékbajszú levélmadár témájú kategóriát.

A kékbajszú levélmadár (Chloropsis cyanopogon) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a levélmadárfélék (Chloropseidae) családjába tartozó faj.

A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy a német név tükörfordítása (Blaubart-Blattvogel).

Előfordulása

Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Szingapúr és Thaiföld területén honos. Síkvidéki erdő, gyümölcsösök, bokrosok és tisztások és ültetvények lakója.

Alfajai

  • Chloropsis cyanopogon cyanopogon
  • Chloropsis cyanopogon septentrionalis

Szaporodása

Szaporodási időszaka februártól augusztusig tart.

Források

További információk