A mai világban a Káldi Pál sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. A Káldi Pál eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig folyamatos vitát váltott ki, amely mélyreható gondolkodást igényel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Káldi Pál-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől a mai relevanciáig. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes és tárgyilagos képet nyújtsunk a Káldi Pál-ről, azzal a céllal, hogy az olvasók szélesebb körben megértsék ezt a témát.
| Káldi Pál | |
| Született | 1927. október 4. Tiszaföldvár |
| Elhunyt | 1990. június 21. (62 évesen) Veszprém |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1951–) |
| Iskolái | Budapesti Műszaki Egyetem (1947–1951) |
| Kitüntetései | Akadémiai Díj (1961) |
Káldi Pál András (Tiszaföldvár, 1927. október 4. – Veszprém, 1990. június 21.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, rektor. A kémiai tudományok kandidátusa (1959).
1939-ben családjával Ceglédre költözött. 1939–1947 között a Ceglédi Magyar Állami Kossuth Gimnázium tanulója volt. 1947–1951 között a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1951-től tanított a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. 1954–1957 között Moszkvában tudományos továbbképzésen volt. 1960-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen műszaki doktori címet kapott. 1966–1971 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora, egyetemi tanára volt. 1968–1983 között a Kémiai Technológiai Tanszék vezetőjeként dolgozott. 1981-ben szívműtéten esett át. 1983-ban nyugdíjba vonult.
A Vámosi úti temetőben nyugszik.