Mai cikkünkben a Jolánta latin császárnő-et és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni. A Jolánta latin császárnő már évek óta érdeklődés és vita téma, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Jolánta latin császárnő akadémikusok, szakemberek és rajongók tanulmányozásának és kutatásának tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jolánta latin császárnő különböző aspektusait, és megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül feltárjuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait, valamint a Jolánta latin császárnő által érintettek személyes tapasztalatait. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Jolánta latin császárnő lenyűgöző világában!
Jolánta latin császárnő | |
Született | 1175 |
Elhunyt | 1219 (43-44 évesen) Konstantinápoly |
Házastársa | I. Péter konstantinápolyi latin császár (1193–)[1] |
Gyermekei |
|
Szülei | I. Margit flamand grófnő V. Balduin hainaut-i gróf |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége | császár |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jolánta latin császárnő témájú médiaállományokat. | |
Flandriai Jolánta (1175–1219), a Latin Császárság uralkodónője 1217–19 között.
Apja, V. Balduin hainaut-i gróf, anyja, I. Margit flamand grófnő. Jolánta már akkor Konstantinápolyba érkezett, amíg férje, a császárrá koronázott Courtenay Péter az epirusziakkal csatározott. Mivel Péter sorsa ismeretlen volt egy ideig, Jolánta gyakorolta régensként a hatalmat. A bolgárokkal szövetkezett az epirusziak ellen, és I. (Laszkarisz) Theodórosz nikaiai császárral is békét tudott kötni, amikor hozzáadta lányát, Máriát.
A császárnő 1219-ben halt meg. Nevers-i birtokát elsőszülött fia, Fülöp örökölte, aki viszont visszautasította a latin császári trónt, így ott a másodszülött Courtenay Róbert lett az uralkodó. Péter és Jolánta császárnő egyik leánya Courtenay Jolán magyar királyné, II. András magyar király második felesége volt.
Előző uralkodó: Péter |
Következő uralkodó: Róbert |