Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Joós László jelentőségét a mai társadalomban. A tudományos életben betöltött relevanciájától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Joós László alapvető szerepet játszik abban, hogy megértsük a minket körülvevő világot. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Joós László különböző aspektusait és dimenzióit, a történelmi eredetétől a jelenlegi alkalmazásaiig. Hasonlóképpen figyelembe vesszük a Joós László körül kialakult különböző nézőpontokat és megközelítéseket, gazdagítva ezzel a témával kapcsolatos általános megértést. Ez a cikk igyekszik elmélyülni a Joós László relevanciájában és jelentésében a jelenlegi társadalmunkban, és olyan panorámaképet kínál, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.
Joós László | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1944. április 20.[1] Budapest |
Elhunyt | 2023. május 3. (79 évesen)[2] Veszprém |
Pályafutása | |
Iskolái | Puskás Tivadar Távközlési Technikum Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Aktív évek | 1966–2006 |
Díjai | |
Jászai Mari-díj | 1978 |
További díjak | Jászai Mari-díj (1978) |
Joós László IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Joós László (Budapest, 1944. április 20. – Veszprém, 2023. május 3.) Jászai Mari-díjas (1978) színész. A Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja.
Édesapja egy nagyobb budapesti vállalat könyvelője volt, ám kereskedelmi végzettsége, érettségije mellett is szenvedélyesen érdeklődött az irodalom iránt, és az irodalom szeretetét igyekezett fiában is elültetni.
Ennek ellenére hogy biztos szakmája is legyen, a (Horváth Mihály téri) általános iskola elvégzése után 1958–1962 között a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tanult, de közben elszántan készült a színészi hivatásra. Második alkalommal vették fel a Színművészeti Főiskolára, ezért érettségi után egy évig a Széchenyi-hegyi adótoronyban dolgozott távközlési technikusként.
A Színművészeti Főiskolán 1963-tól[3] 1967-ig tanult Ádám Ottó osztályában. Diplomája megszerzése után Pétervári István színigazgató hívta a Veszprémi Petőfi Színházba, ahol 1967–1977 között játszott. Ezt követően 1977–1979 között a budapesti Radnóti Színház, majd egy évadra 1980-ban a Kecskeméti Katona József Színház társulatának tagja volt. Három év után tért vissza Veszprémbe a Petőfi Színházba, és itt lépett fel nyugállományba vonulásáig.
Felesége pedagógus volt. 2001-ben hunyt el. Két lánya és két unokája van.
Kedvenc időtöltése a művészi fafaragás.
Néhány emlékezetes alakítása (Veszprémi Petőfi Színház):