A következő cikkben a Jeszenik-hegység-be fogunk beleásni, egy olyan témába, amely már évek óta érdeklődés és vita tárgya. A Jeszenik-hegység egy olyan téma, amely számos szempontot lefed, és különböző dimenziókkal rendelkezik, amelyeket érdemes megvizsgálni. A Jeszenik-hegység eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig különböző tudományágak szakértői tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megpróbáljuk a Jeszenik-hegység-et különböző nézőpontokból kezelni, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Reméljük, hogy ez az elemzés hozzájárul a Jeszenik-hegység-ről szóló ismeretek gazdagításához, és kiindulópontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Jeszenik-hegység | |
![]() | |
Hely | ![]() |
Hegység | Szudéták |
Legmagasabb pont | Altvater (1490 m) |
Terület | 530 km2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenik-hegység témájú médiaállományokat. |
A Jeszenik-hegység (csehül: Hrubý Jeseník, lengyelül: Wysoki Jesionik, németül: Altvatergebirge) a Szudéták egy része Csehországban, mely északnyugatra a morva lejtőkig és a freiwaldaui szorosig nyúlik. Mély hasadékok által elválasztott magas, hegytömegekből és kopasz, részben mohával fedett 1300 méternél magasabb csúcsokból áll; a legjelentékenyebbek: a nagy Altvater (németül, am. ősapa, csehül Praděd, lengyelül Pradziad, 1492 m), a széles Janovitzi hegy (1460 m), a kis Altvater (1331 m), a Glaserberg vagy Köpernikstein (1417 m), a Hochschar (1345 m). A nagy Altvater csúcsáról igen szép kilátás nyílik a Kárpátokra, a Biela szűk völgyére és a környező szép hegységekre.