Jastrzębie-Zdrój

Ma a Jastrzębie-Zdrój olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Jastrzębie-Zdrój sokáig tanulmányozás és elemzés tárgya volt, de idővel még nagyobb jelentőséget kapott. Ez a téma különböző területek szakértőinek és szakembereinek figyelmét keltette fel, akik a különböző szempontok kutatásának és elmélyülésének szentelték magukat. Akár a mindennapi életre, a politikára, a kultúrára vagy a technológiára gyakorolt ​​hatása miatt, a Jastrzębie-Zdrój mára megkerülhetetlen referenciaponttá vált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jastrzębie-Zdrój különböző oldalait és társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Jastrzębie-Zdrój
Jastrzębie-Zdrój címere
Jastrzębie-Zdrój címere		 Jastrzębie-Zdrój zászlaja
Jastrzębie-Zdrój zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságsziléziai
Rangjárási jogú város
Irányítószám44-330 — 44-338
Körzethívószám+(48)032
RendszámSJZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség82 788 fő (2023)[3]
Népsűrűség995,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület85,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 57′, k. h. 18° 35′49.950000°N 18.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 57′, k. h. 18° 35′49.950000°N 18.583333°E
Jastrzębie-Zdrój weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jastrzębie-Zdrój témájú médiaállományokat.

Jastrzębie-Zdrój (régi német nevén: Bad Königsdorff-Jastrzemb) járási jogú város Lengyelország Sziléziai vajdaságának déli részén. 1975–1998 között a Katowicei vajdasághoz tartozott. Az egyik legfiatalabb lengyel város, 1963-ban kapott városi rangot. Lakossága 94 ezer fő (2007-ben), területe 85,44 km². A település a gyógyvizeinek köszönhetően a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek. Az 1960-as években szénbányákat nyitottak, ettől kezdve Felső Szilézia egyik jelentős ipari városa, melynek életét jelenleg is a szénbányászat határozza meg.

Történelem

Az első írásos emlék a településről 1467-ből való. 1437-ig Ratibor Hercegség, majd ezután Rybnik Hercegség része. 1742-ben Poroszország része lett.

1918-ban Lengyelországé lett, majd 1939-ben ismét Németországé. 1945 januárjában a szovjet csapatok kiűzték a németeket és ismét Lengyelország része lett.

Városrészek

  • Abisynia
  • Biadoszek
  • Borynia
  • Boża Góra
  • Bzie Dolne
  • Bzie Górne
  • Bzie Zameckie
  • Centrum
  • Cisówka
  • Dębina
  • Gliniok
  • Jastrzębie Dolne
  • Jastrzębie-Górne
  • Kąty
  • Kępa
  • Kolonia Borynia
  • Kondziołowiec
  • Krzyżówka
  • Kyndra
  • Ludwikówka
  • Maryjowiec
  • Mazurowiec
  • Moszczenica
  • Pająkówka
  • Pastorówka
  • Piaski
  • Pochwacice
  • Ruptawa
  • Ruptawiec
  • Skrębina
  • Skrzeczkowice
  • Szeroka
  • Szotkowice
  • Szyrówka
  • Tyczonka
  • Zamłynie
  • Zdrój
  • Zofiówka

Kultúra

Galéria

  • Ciasna
  • Várostörténeti
  • Magazin 22
  • Salon Młodych Artystów
  • Epicentrum
  • Na ścianie
  • Pod Sową
  • Panoráma
  • Da Vinci

Könyvtárak

  • Miejska Biblioteka Publiczna
  • Universitas Litterarum, Park Zdrojowy

Mozik

  • Kino Centrum
  • Kino Panorama
  • Kino Studyjne

Múzeumok

  • Muzeum Dzwonków – prywatne
  • Muzeum Rudolfa Ranoszka przy SP 16
  • Izba Regionalna im. Witczaków
  • Skanzen és helyi múzeum

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f https://www.jastrzebie.pl/strefa-turysty/miasta-partnerskie/
  2. ↑ https://www.tourcoing.fr/Ma-ville/Visite-guidee-de-Tourcoing/Villes-amies
  3. ↑ Statisztikai Főhivatal

További információk