Ez a cikk a Jávai mongúz kérdéssel foglalkozik széles és részletes perspektívából, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes áttekintést kapjon a kérdéses témáról. Különböző kapcsolódó szempontokat elemeznek, például eredetét, fejlődését, következményeit és a lehetséges jövőbeli kihívásokat. Hasonlóképpen, különféle véleményeket és megközelítéseket vizsgálnak meg azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott jövőképet kínáljanak. A különböző nézőpontokon és releváns tanulmányokon keresztül ez a cikk a Jávai mongúz alapos és gazdagító megértését kívánja nyújtani az olvasónak.
Jávai mongúz | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Herpestes javanicus (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1818) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Jávai mongúz témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jávai mongúz témájú médiaállományokat és Jávai mongúz témájú kategóriát. |
A jávai mongúz, más néven aranymanguszta vagy maláj ichneumon (Herpestes javanicus) a kis termetű mongúzfélék közé tartozik.
Jáva és Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten, Indokínában, Dél-Kínában és Hainan szigetén honos. A Nagy- és Kis-Antillákra, valamint a Bahama-szigetekre a 19. század végén telepítettek be a lándzsakígyó (Bothrops lanceolatus) és a cukornádültetvényeket károsító patkányok elleni védekezésül. Ezen felül világszerte több helyre is betelepítették, így szabadon élnek példányaik Dél-Amerika északi részén, a Hawaii szigeteken, a Fidzsi-szigeteken, sőt Horvátország több szigetén is.
Nem kedveli az összefüggő erdőségeket, hanem cserjésekben, tüskebozótban, ligetekben, ültetvényekben, folyóvizek bokros partján vagy bozóttal borított sziklákon tartózkodik. Gyakran az emberi településeken is megjelenik, ahol a baromfiakat és egyéb kisebb háziállatokat is pusztítja.
Teste mintegy 35 cm, farka 20 cm hosszú. Bundája sötétbarna.
Nappal vadászik. Megeszi az egeret, patkányt, a rovarokat és tojásokat, sőt, a gyümölcsöt is, de leginkább arról híres, hogy legyőzi és megeszi a legtöbb mérgeskígyót, bár az elterjedt tévhittel szemben azok mérgére nem immunis.
A maga ásta lyukban egyszerre 3-4 kölyköt hoz világra; ezek eleinte magatehetetlenek.
Jól szelídíthető, és ez a trópusokon igen hasznos, mert megtisztítja a ház környékét a rágcsálóktól.