Ivangorod

Ez a cikk a Ivangorod témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. A Ivangorod óta olyan tanulmányok és kutatások tárgya, amelyek többek között az emberi viselkedésre gyakorolt ​​hatását, a gazdaságra gyakorolt ​​hatását, a történelemben betöltött jelentőségét próbálják megérteni. Egy részletes elemzés révén a Ivangorod különböző oldalai feltárásra kerülnek, kiemelve annak fontosságát és következményeit a különböző területeken. Ezért alapvető fontosságú, hogy elmélyüljünk a Ivangorod-ről szóló ismeretekben, hogy megértsük a valódi hatókörét, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja közvetlenül vagy közvetve az életünket.

Ivangorod (Ивангород)
Ivangorod erődítménye
Ivangorod erődítménye
Ivangorod címere
Ivangorod címere
Ivangorod zászlaja
Ivangorod zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyLeningrádi terület
Irányítószám188490, 188491
Körzethívószám81375
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség9552 fő (2024)[1]
Népsűrűség165 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság32 m
Terület66 km²
IdőzónaUTC (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 59° 21′ 55″, k. h. 28° 13′ 11″59.365379°N 28.219712°EKoordináták: é. sz. 59° 21′ 55″, k. h. 28° 13′ 11″59.365379°N 28.219712°E
Ivangorod (Leningrádi terület)
Ivangorod
Ivangorod
Pozíció a Leningrádi terület térképén
Ivangorod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivangorod témájú médiaállományokat.

Ivangorod (oroszul Ивангород, észtül Jaanilinn, németül Johannstadt) város Oroszországban, a Leningrádi területen. Területe 66 km².

Lakossága: 10 900 fő (2007); 9854 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

A város a Narva jobb partján fekszik, amely természetes határt képez Oroszország és Észtország között. Távolsága Szentpétervártól kb. 160 km.

Története

A várost III. Iván cár alapította 1492-ben és egy erődítményt építtetett a Narva partján. 1581-1590-ig, majd 1612-1704-ig a svédek uralták a területet. 1649-ig, mint saját jogokkal rendelkező, a Svéd Koronához tartozó orosz városként volt kezelve. 1649-től a szomszédos Narva része lett, és ez egészen 1945-ig így maradt.

1919-ben, a cári birodalom összeomlása után Észtországnak sikerült kivívnia a függetlenségét, Ivangorod pedig Narvával együtt Észtországhoz került (ezt az 1920-as tartui béke ismerte el). 1940-ig a település Jaanilinn névvel Észtországhoz tartozott. Miután a szovjetek megszállták az országot, a várost a Leningrádi területhez csatolták (1945. január). 1954-ben ismét városi rangra emelték.

2004. május 1-je óta a város mellett halad el az Európai Unió keleti határvonala.

Látnivalók

Legjelentősebb nevezetessége a III. Iván idejéből származó erődítmény, mely az észt oldalon található Hermann-várral szemközt áll.

Forgalma

A Tallinn-Szentpétervár közti vasúti szakasz és főút (M 11) mentén fekszik.

Testvérvárosai

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Iwangorod című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk