Ebben a cikkben a Ivánka László kérdésével kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben vált aktuálissá. A Ivánka László olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Az elmúlt években megnövekedett a Ivánka László körüli publikációk, kutatások és viták száma, ami további tanulmányozásra és megértésre ösztönözte. Ezért elengedhetetlen a Ivánka László elemzése és reflektálása annak érdekében, hogy jobban megismerjük és megértsük annak különböző területekre gyakorolt hatását. Éppen ezért ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy átfogó és részletes áttekintést adjunk a Ivánka László-ről, kitérve annak különböző dimenzióira, következményeire és lehetséges jövőbeli perspektíváira.
Ivánka László | |
Született | 1854. augusztus 21. Felsőszemeréd |
Elhunyt | 1934. június 8. (79 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1887–1892) |
Draskóczi és jordánföldi báró Ivánka László (Felsőszemeréd, 1854. augusztus 21. – Budapest, 1934. június 8.), politikus, huszárfőhadnagy, a neves Ivánka család sarja.
Ivánka Zsigmond és Rudnay Etelka gyermekeként született a Hont vármegye területén fekvő Felsőszemeréden a család harmadik gyermekeként. Tanulmányait előbb Budapesten, majd Sankt Pöltenben a hadapród-iskolában folytatta, később pedig a bécsújhelyi katonai akadémiát is elvégezte. 1873-ban a 10. huszárezredhez került hadnagyi rangban, 1878-ban pedig már főhadnaggyá lépett elő, de 1880-ban otthagyta a katonaságot, megházasodott és visszavonult a polgári életbe. Ekkor Hont vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé nevezték ki, de e tisztéről politikai okok miatt hamarosan lemondott. Az ellenzék színeiben politizált és a pártküzdelmekben elért érdemei okán 1887-től a képviselőház tagja.
IV. Károly 1916-ban, trónralépésekor, bárói címmel ruházta fel.
Nem sokkal a hadseregtől való kilépése után, 1882-ben vette feleségül Theresia von Trauttenberg bárónőt (1856–1920), akitől három gyermeke született:
Felesége 1920-as halála után alig egy évig volt özvegy, 1921-ben ismét megnősült, ekkor velikei és besenyői Skublics Mária Immaculata (1878–1971) úrhölgyet,[1] velikei és besenyői Skublics Sándor (1842-1887) és Sambuchi Emilia (1844-1898) lányát vette nőül, de gyermekük nem született.