Injektív leképezés

A mai világban a Injektív leképezés nagyon fontos és vita tárgyává vált. A Injektív leképezés jelentősége a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken túlmutat, ellentmondásos véleményeket generált és végtelen vitákat váltott ki. A Injektív leképezés átfogó megértésének és kezelésének fontossága alapvető, mivel következményei nemcsak egyéni szinten, hanem kollektív szinten is kihatnak. Ebben a cikkben a Injektív leképezés különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezzük jelentését, következményeit, és azt, hogy miként formálta jelenlegi társadalmunkat.

Egy injektív függvény
Egy másik injektív függvény, ami ráképezés is
Egy nem-injektív függvény

A matematikában injekciónak, injektív leképezésnek, egy-egy értelmű leképezésnek vagy kölcsönösen egyértelmű leképezésnek nevezzük azokat a függvényeket, melyek az értelmezési tartomány különböző elemeihez az értékkészlet különböző elemeit rendelik. (Nem tévesztendő össze a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetéssel, mely a bijektív függvény.)

Definíció

Legyen tetszőleges halmazok és képező leképezés. Akkor mondjuk, hogy injekció, ha

  • tetszőleges és esetén .

Példák

  • Az egész számok halmazán értelmezett függvény injekció.
  • A természetes számok halmazán értelmezett függvény injekció.
  • Az egész számok halmazán értelmezett függvény injekció.
  • Tetszőleges halmazra az identikus megfeleltetés injektív leképezés.

(Az utolsó két példa, mivel nem csak injekció, hanem egyúttal szürjekció is, ezért bijekció. Az első két példa nem szürjekció.)

Ellenpéldák

  • A valós számok halmazán értelmezett függvény nem injekció, ugyanis , például, .

Az injekció megfordítható

Egy másik definíció az injekcióra az, hogy olyan leképezés, melynek a megfeleltetésként (relációként) vett inverze szintén függvény, bár az így kapott új függvény értelmezési tartománya az eredeti függvény képhalmazának csak egy részhalmaza. (Csak akkor egyezik meg vele, ha a kérdéses függvény egyúttal szürjekció, és ezáltal így bijekció is).

Lásd még

Hivatkozások

  • Szendrei, Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)

További információk