II. Artakhsaszjá perzsa király

A mai világban a II. Artakhsaszjá perzsa király olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Hatása és befolyása különböző területeket fed le, érintve a társadalom egészét és a mindennapi élet specifikusabb aspektusait. Megjelenése óta a II. Artakhsaszjá perzsa király számos vitát és elmélkedést váltott ki jelentéséről, következményeiről és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a II. Artakhsaszjá perzsa király szerepét a kortárs világban, elemezve relevanciáját a különböző kontextusokban és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
II. Artakhsaszjá
Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 404. vége[1] – Kr. e. 358 februárja/márciusa
ElődjeII. Dárajavaus
UtódjaIII. Artakhsaszjá
Életrajzi adatok
UralkodóházAkhaimenida-ház
SzületettKr. e. 453
ElhunytKr. e. 358 februárja/márciusa (95 évesen)
Perszepolisz
NyughelyePerszepolisz
ÉdesapjaII. Dárajavaus
ÉdesanyjaParüszatisz
Testvére(i)
HázastársaStateira
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Artakhsaszjá témájú médiaállományokat.

II. Artakhsaszjá (görög Ἀρταξέρξης, II. Artaxerxész, óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠, Artaxšaçā, újperzsa اردشیر, Ardašīr, , Kr. e. 453 – Kr. e. 358 februárja/márciusa[2]) perzsa király Kr. e. 404-től haláláig. Melléknevén Mnémón, „a jó emlékezőtehetségű”.

Élete

Trónralépte

II. Dárajavaus fiaként született és Kr. e. 404-ben örökölte trónját. Édesanyja, Parüszatisz, jobban szerette ifjabb fiát Kurust, a kit Dárajavaus halálos ágyán Elő-Ázsia helytartójává tett.[1]

Az ifjabb Kurus támadása

Így nem volt meglepő, hogy Kurus 13 000 görög harcos segítségével megtámadta bátyját,[3] de Kunaxánál vereséget szenvedett és életét vesztette Kr. e. 401-ben.[1][3]

Háború a spártaiakkal

Artakhsaszjának meggyűlt a baja II. Agészilaosz spártai királlyal is, aki a kisázsiai görögök segítségére sietett.[3] A perzsa király csak úgy tudta megmenteni birodalmát, hogy anyagi ráfordítással több görög államot Spárta-ellenes szövetségre bírt.[1][3] Később, Kr. e. 387-ben az antalkidászi békekötéssel ismét visszanyerte uralmát a kisázsiai városok és szigetek fölött.[3]

Belső bajok

Birodalmán belül sem volt erős a hatalma, ezt mutatja, hogy Euagorasz ciprusi királyt csak nyolc évi hadviselés után tudta adófizetésre kényszeríteni (Kr. e. 376).[1] Egyiptom is újra fellázadt és majdnem függetlenítette magát, más tartományok pedig csak névleg tartoztak a Birodalomhoz.[1][3]

Családjában sem mentek rendjén a dolgok: utódjául kijelölt fiát, Dárajavaust megölette, aki atyja ellen összeesküdött, mert szeretőjét, az ifjabb Aszpasziát elragadta.[3] Másik két fiát Ariaszpészt és Arszamészt legifjabb fia, (III.) Artakhsaszjá tette el láb alól.[3] A királyt hosszú uralkodás után, 94 éves korában érte a halál.[3]

Lásd

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.   Artaxerxes (2)
  2. ↑ Artaxerxes II Mnemon (angol nyelven). Livius.org. . (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  3. ↑ a b c d e f g h i Artaxerxés. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  


Előző uralkodó:
II. Dárajavaus 		Következő uralkodó:
III. Artakhsaszjá