A I. Mojmír morva fejedelem fontossága régóta vita és érdeklődés tárgya. A I. Mojmír morva fejedelem a szakértők és a rajongók fókuszpontjává vált, mivel befolyása számos területre kiterjed. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a I. Mojmír morva fejedelem olyan témának bizonyult, amelyet érdemes megvizsgálni. Ebben a cikkben a I. Mojmír morva fejedelem különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, megvizsgálva jelentőségét és hatását a modern világban. A kezdetektől a jövőben betöltött szerepéig a I. Mojmír morva fejedelem továbbra is létfontosságú szerepet játszik mindennapi életünkben.
I. Mojmir | |
![]() | |
Nagymorva uralkodó | |
Uralkodási ideje | |
833 – 846 | |
Elődje | Nincs |
Utódja | Rasztiszláv morva fejedelem |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nagymorva uralkodók |
Született | 795 körül Morvaország |
Elhunyt | 846 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mojmir témájú médiaállományokat. | |
I. Mojmír (másképpen Moymir, illetve Moimir) morva fejedelem (830?-846), a nevét viselő Mojmír-dinasztia első ismert tagja.
Frank forrásokban tűnik fel először 830-ban mint a Morva Fejedelemség uralkodója. Országát a történészek általában a Dunába északról ömlő Morva-folyó völgyébe, valamint a mai Morvaország és Nyugat-Szlovákia területére teszik.[1]
I. Mojmírt Passauból érkezett misszionáriusok keresztelték meg 831-ben valószínűleg annak fejében, hogy elismeri hűbérurának a frank uralkodót. 833-ban Pribina fejedelmet elűzve meghódította a szomszédos Nyitrai Fejedelemséget és ott saját unokaöccsét, Rasztiszlávot emelte hatalomra, így egyesítette az uralma alatt álló Morva Fejedelemséggel. Mojmír idővel megpróbált megszabadulni a frank függőségtől, ezért Német Lajos keleti frank király hadsereggel vonult ellene 846-ban és Rasztiszlávot tette meg morva fejedelemmé.[1]
Előző uralkodó: – |
Következő uralkodó: Rasztiszláv |